Ha egy mesterségesintelligencia-rendszer bekerül egy hivatal, iskola vagy kórház működésébe, később már nem biztos, hogy egyszerűen ki lehet venni onnan. Az AI Summit Budapesten bemutatott MI Kiáltvány 2026 ezért tizenkét alapelvet tesz az asztalra arról, milyen emberi, jogi és nyelvi korlátok között érdemes az ország MI-rendszereiről dönteni.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benA vita arról szól, kié marad a döntés
Az MI Kiáltvány 2026 kezdeményezője dr. Vajda Viktor uniós szakjogász, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács ügyvezető főtitkára. A dokumentumot a szeptember 7–8-án megrendezett AI Summit Budapesten mutatták be. A kezdeményezés célja a nyilvános beszámolók szerint ötszáz szakmai aláírás összegyűjtése, majd hivatalos párbeszéd kezdeményezése Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterrel.
A kiáltvány központi gondolata a visszafordíthatóság. A szerzők abból indulnak ki, hogy egy MI-rendszer bevezetése nem egyszerű informatikai beszerzés. Ha döntési folyamatok, állami szolgáltatások, oktatási vagy egészségügyi rendszerek épülnek rá, az intézmény működése is elkezd alkalmazkodni hozzá. Ilyenkor már az is fontos kérdés, hogy ki dönthet a rendszer leállításáról, ki felel a következményekért, és marad-e valódi emberi lehetőség a gépi javaslat felülbírálatára.
Mit kér a tizenkét pont?
A nyilvánosan elérhető beszámolók alapján a kiáltvány több, egymással összefüggő követelést fogalmaz meg. Az ember maradjon a középpontban, legyen felismerhető, amikor MI-vel van dolgunk, és minden rendszer mögött legyen azonosítható, felelősségre vonható személy vagy szervezet. A szabályozás igazodjon a kockázathoz, és legyen olyan technikai lehetőség is, amellyel egy ellenőrzés alól kikerülő rendszert meg lehet állítani.
Ezek közül több elem már része az európai szabályozási gondolkodásnak. Az Európai Unió AI Actje a magas kockázatú rendszereknél emberi felügyeletet követel meg, és kifejezetten számol azzal, hogy az arra kijelölt ember figyelmen kívül hagyhassa vagy felülírhassa a rendszer kimenetét, illetve szükség esetén biztonságosan leállíthassa a rendszert. Az 50. cikk bizonyos MI-rendszereknél és generált tartalmaknál átláthatósági kötelezettségeket is meghatároz.
A pontok között megjelenik az erőforrások korlátossága is. Ez több környezetvédelmi lábjegyzetnél, mert az MI mögött adatközpontok, energia, számítási kapacitás és fizikai infrastruktúra áll. Amikor államok vagy intézmények egyre több feladatot bíznak ilyen rendszerekre, a döntés arról is szól, milyen technológiai függőséget vállalnak, és milyen szolgáltatótól, infrastruktúrától vagy külső kapacitástól válnak függővé.
A közhatalom kérdése ennél is érzékenyebb. A szerzők azt is rögzíteni akarják, hogy a közhatalmi döntések végső felelőssége emberi kézben maradjon. Ez nem zárja ki, hogy egy állami szerv MI-t használjon döntés-előkészítésre vagy adminisztrációra. A határ ott válik különösen fontossá, ahol egy rendszer kimenete egy ember jogaira, lehetőségeire vagy hozzáférésére hat, miközben már nem világos, ki hozta meg ténylegesen a döntést.
A magyar nyelv is technológiai kérdés
A kiáltvány sajátos magyar hangsúlya a magyar nyelvű MI-fejlesztések és a hazai infrastruktúra kiemelése. Egy magyarul válaszoló globális modell és egy kifejezetten magyar nyelvre fejlesztett rendszer nem feltétlenül ugyanazt a nyelvi minőséget és technológiai önállóságot jelenti. A mivagyunk.hu nemrég a Racka-4B magyar nyelvi modell kapcsán mutatta meg, miért számít a tokenizálástól kezdve a tanítóadatokig az, hogy egy modellt milyen nyelvre terveztek.
Már létezik magyar intézményi keret
A kezdeményezés olyan időpontban jelenik meg, amikor Magyarországon már működik az AI Act végrehajtására épülő intézményi rendszer. A 2025. évi LXXV. törvény hozta létre a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot. A testület nem rendelkezik ügydöntő jogkörrel. Feladatai között viszont szerepel a nemzeti MI-stratégia és szakpolitika támogatása, ajánlások megfogalmazása, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakmai együttműködés támogatása.
A jelenlegi kormányzati feladatmegosztás külön nevesíti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos állami feladatokat is. Ide tartozik a nemzeti MI-stratégia irányainak meghatározása, a kormányzati MI-alkalmazások koordinációja, a számítási infrastruktúra stratégiai fejlesztése és az ágazati programok összehangolása.
Ezért a kiáltvány jelentősége végül nem azon múlik, hogy mind a tizenkét pontja vadonatúj gondolat-e. Sokkal érdekesebb, hogy sikerül-e a technológiai fejlesztésről szóló magyar döntésekben tartós helyet adni az emberi felelősségnek, az ellenőrizhetőségnek, a magyar nyelvi szempontoknak és a visszafordíthatóság lehetőségének. Az MI-rendszerek gyorsan változnak; az intézmények, amelyeket köréjük építünk, jóval lassabban.
