Az év végére tervezett magyar oktatási stratégia része lesz egy külön, oktatásra és képzésre vonatkozó mesterségesintelligencia-stratégia – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szeptember 23-án. A bejelentés azoknak a családoknak és tanároknak is fontos, akik ma még intézményenként eltérő válaszokat kapnak arra, hogyan használható az MI tanuláshoz.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benEgyelőre a stratégia készül, nem új iskolai szabály lépett életbe
A miniszter közlése szerint az átfogó oktatási stratégia év végére készülhet el. Az oktatási és képzési MI-stratégia társadalmi egyeztetését pedig hamarosan megkezdik. Új Nemzeti alaptantervet is terveznek, de annak bevezetését előkészítéshez és kipróbáláshoz kötik. A szeptember 23-i bejelentésből még nem derül ki, mikor jelenik meg az MI-ről szóló tervezet, kiket vonnak be az egyeztetésbe, és milyen szabályok változhatnak az iskolákban.
Ez a különbség a tanév közepén különösen számít. Egy szülő számára a hír nem jelenti azt, hogy gyermeke holnaptól MI-eszközt használ majd az órán. A pedagógus sem kapott még belőle választ arra, milyen feladathoz engedheti a chatbotot, vagy hogyan kérje számon a diák saját munkáját. A bejelentés irányt jelöl ki; a használható kereteket a készülő dokumentumoknak kell meghatározniuk.
Lannert Judit az MI átgondolatlan használatának veszélyei között az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségének csökkenését emelte ki.
Érdemes ezt egy hétköznapi feladatra lefordítani. Ha a diák egy nehéz szöveg értelmezéséhez kér magyarázatot, az segíthet neki továbblépni. Ha a kész értelmezést adja be sajátjaként, a tanár már nem látja, mit értett meg belőle. A stratégia egyik gyakorlati próbája az lesz, tud-e különbséget tenni az ilyen helyzetek között.
Korábban már született döntés az MI oktatási bevezetéséről
A mostani bejelentésnek van előzménye. Egy 2025 novemberében közzétett kormányhatározat az MI oktatásának integrálását írta elő a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban. A kidolgozásra 2026. március 31-i, az integrálásra 2026. december 31-i határidőt jelölt meg. A határozatból önmagában nem állapítható meg, hol tart a végrehajtás, és az sem, hogyan kapcsolódik hozzá a most bejelentett külön stratégia.
Ezt az összefüggést a társadalmi egyeztetés során tisztázni kellene. Mit jelent az „integrálás” egy alsó tagozatos osztályban, egy technikumban vagy egy egyetemi képzésben? Az MI-ről szereznek ismereteket a tanulók, vagy eszközként is használják majd? Ki készíti fel a pedagógusokat, és milyen idő, eszköz és szakmai támogatás áll ehhez rendelkezésükre? Ugyanaz a szó egészen különböző iskolai gyakorlatokat takarhat.
A tanárnak és a diáknak is érthető szabályok kellenek
Az iskolai MI-használatot nehéz egyetlen általános engedéllyel rendezni. Más helyzet, ha egy tanár óravázlatot készít, ha egy diák visszajelzést kér egy saját szövegére, vagy ha egy rendszer a tanuló teljesítményét értékeli. Az utóbbi esetekben a tanulási cél mellett azt is pontosan meg kell határozni, milyen adatok kerülnek a szolgáltatóhoz, és ki hozza meg a diákot érintő döntést. A szolgáltatóval szemben feltehető konkrét kérdéseket korábbi, iskolai MI-ről és adatvédelemről szóló cikkünkben gyűjtöttük össze.
A számonkérést is a feladat céljához kell igazítani. Ha a tanár az önálló érvelést szeretné látni, tudnia kell, melyik részt dolgozta ki a diák. Ha az MI-válasz ellenőrzése a feladat, éppen az lehet értékes, hogy a tanuló észreveszi a hibát, forrást keres, és megindokolja a javítását. Világos elvárások híján ugyanaz az eszköz az egyik tanteremben megengedett segítség, a másikban tiltott rövidítés lehet.
A készülő stratégia értékét ezért a konkrét válaszok mutatják majd meg. A tervezet megjelenésekor azt érdemes először megnézni, milyen feladatokat különít el, hogyan támogatja a pedagógusokat, és mit biztosít azoknak az iskoláknak, ahol kevés az eszköz vagy a felkészülési idő.
