Milyen feltételekkel engedjünk MI-t az iskolába? Tíz kiköthető adatvédelmi szabály

Egy iskolai MI-eszköz a diák kérdéseiből, beadott feladataiból, hangjából és használati szokásaiból is adatot képezhet. Mielőtt egy intézmény bevezeti, azt kell rögzíteni, mit tehet a szolgáltató ezekkel az adatokkal, és hol marad meg az emberi döntés.

Szerződéses korlátok a termékígéretek helyett

Az American Federation of Teachers, a United Federation of Teachers és a Microsoft 2026. szeptember 9-én jelentette be a National AI Safety & Privacy Standard nevű keretrendszert. Ez nem amerikai jogszabály, hanem olyan mintamegállapodás, amelynek érdemi védelmi szabályait az amerikai iskolai körzetek kérésre beépíthetik a Microsofttal kötött szerződéseikbe. Ettől válnak valóban kikényszeríthetővé. Szerződésszegés esetén az intézmény felmondhatja a megállapodást, és a szerződés vagy a jog alapján rendelkezésére álló jogorvoslatokat is igénybe veheti.

A 31 oldalas megállapodás szokatlanul tágan kezeli a diákadat fogalmát. Ide sorolja a nevek és osztályzatok mellett a promptokat, a diákhoz köthető MI-válaszokat, a feltöltött fájlokat, az eszközazonosítókat, a helyadatokat, a memóriafájlokat, a hang- és képadatokat, valamint a metaadatokat is. Vagyis azt is védi, amit egy hétköznapi felhasználó könnyen puszta beszélgetésnek gondol.

Tíz kérdés, amelyet az iskola tegyen fel

A minta magyar intézmények számára is használható tárgyalási alap. A szolgáltató válaszai kerüljenek a szerződésbe, az adatfeldolgozási feltételekbe és az intézményi szabályzatokba.

1. Pontosan mire és melyik korosztály használhatja az eszközt? A jóváhagyott feladatokat és a tiltott felhasználásokat külön kell meghatározni. Egy tanári óravázlat-készítő funkció más kockázatot jelent, mint egy diákkal közvetlenül beszélgető chatbot.
2. Milyen adatok kerülnek a rendszerbe? A felsorolás terjedjen ki a promptokra, válaszokra, fájlokra, hangra, képre, használati naplókra és eszközadatokra. Az ártalmatlannak tűnő prompt is hordozhat személyes vagy bizalmas adatot.
3. Felhasználhatók-e ezek az adatok modelltréningre? A tilalom fedje le a finomhangolást, tesztelést, termékfejlesztést, származtatott adatokat és az alvállalkozókat is. A homályos „nem értékesítjük az adatokat” ígéret ennél jóval kevesebbet jelent.
4. Hol tárolják az adatokat, és meddig? Az iskola dönthessen a megőrzési időről, az adatok exportjáról és törléséről. A szerződés rendezze a biztonsági másolatok végleges törlésének határidejét is.
5. Ki fér hozzá az adatokhoz? Ismerni kell a szolgáltató, az adatfeldolgozók és a további alvállalkozók szerepét, valamint az esetleges EU-n kívüli adattovábbítás útját. Ugyanez a kérdés a teljes MI-szolgáltatói átvilágítás része.
6. Kikapcsolható-e a memória és a követés? A tartós profilalkotás, a billentyűleütések figyelése, a pontos helymeghatározás, valamint a biometrikus vagy érzelemfelismerő funkciók ne induljanak el észrevétlenül.
7. Milyen döntést hozhat az MI a diákról? Osztályozás, fegyelmi javaslat, képesség szerinti besorolás vagy pszichológiai értékelés esetén érdemi emberi felülvizsgálat kell. A tanárnak ténylegesen felül kell tudnia bírálni a rendszer eredményét.
8. Mit tud meg a szülő és a diák? Közérthetően el kell magyarázni, milyen MI működik az eszközben, milyen adatokat gyűjt, meddig őrzi azokat, és hol kérhető hozzáférés, javítás vagy törlés. A gyerekek MI-használatáról szóló beszélgetés ehhez kevés, ha maga az intézmény sem látja át a rendszert.
9. Mivel igazolja a szolgáltató a biztonságot? Kellenek független auditok, hozzáférési naplók, titkosítási vállalások, incidenskezelési eljárás és pontos értesítési határidő. Egy tanúsítvány önmagában nem válasz arra, hogyan védik az adott terméket.
10. Mi történik változás vagy szerződésbontás esetén? Az iskola kapjon előzetes értesítést az új funkciókról és adatkezelési célokról, továbbá jogot a tiltásra, az adatok kimentésére, törlésére és szükség esetén a kilépésre.

Magyarországon a GDPR az alap

A mintaszabály átvétele nem helyettesíti a magyar és uniós megfelelést. A GDPR alapján az adatkezelőnek meg kell határoznia a célt és a jogalapot, csak a szükséges adatokat kezelheti, közérthető tájékoztatást kell adnia, az adatfeldolgozóval pedig megfelelő szerződést kell kötnie. Magas kockázat esetén adatvédelmi hatásvizsgálatra is szükség lehet. A szülői hozzájárulás nem általános felmentés. Minden adatkezelési művelethez külön meg kell találni a megfelelő jogalapot.

Az uniós MI-rendelet magas kockázatúként kezeli többek között a felvételről, besorolásról, tanulási eredmények értékeléséről vagy vizsgán tiltott magatartás felismeréséről döntő oktatási rendszereket. Az ezekre vonatkozó részletes magas kockázatú szabályok a jelenlegi alkalmazási ütemezés szerint 2027. december 2-től alkalmazandók, ezért a ma megkötött többéves szerződéseknél már számolni kell velük.

A legbiztonságosabb indulás egy szűk, dokumentált próba valódi diákadatok nélkül, előre kijelölt feladattal és felelőssel. Ha a szolgáltató a tíz kérdésre nem ad pontos, szerződésbe foglalható választ, az eszköz még nem érett meg az osztályteremre.

Kata

Főszerkesztő

dr. Stier Kata a mivagyunk.hu főszerkesztője. Jogász, technológia-kutató, oktató. Az írásait az MI-etika, a szabadság, és az ember-gép kapcsolat kérdései vezetik.