Marokkó új kormányában Ahmed Rahhou vezeti a mesterséges intelligenciáért, digitális átalakulásért és közigazgatási reformért felelős minisztériumot. Az ország ötvenezer új munkahelyet és kétszázezer ember képzését célozza meg 2030-ig, miközben a hétköznapi próba ennél egyszerűbb lesz: könnyebben boldogul-e az állampolgár, amikor el szeretne intézni valamit?
Az MI bekerült a minisztérium nevébe
VI. Mohammed király október 16-án nevezte ki Marokkó új kormányának tagjait, köztük Ahmed Rahhout. A hivatalos közleményben szereplő tárcanév együtt kezeli a mesterséges intelligenciát, a digitális átalakulást és a közigazgatási reformot. Ez a kapcsolat többet mond a feladatról, mint az önmagában jól hangzó MI-minisztérium elnevezés.
Egy állami szolgáltatásban ugyanis a technológia használatának akkor van értelme, ha valamilyen meglévő nehézséget old meg. Például segít eligazodni az eljárások között, csökkenti a felesleges adatbekérést, vagy hamarabb kiderül, hogy hiányzik egy dokumentum. Ehhez az ügyintézés menetét is át kell gondolni.
A közösségi médiában terjedő első MI-minisztérium megfogalmazás ugyanakkor pontosítást igényel. Marokkóban most jelent meg kifejezetten az MI a minisztérium nevében, a területnek korábban is volt kormányzati felelőse. Az Egyesült Arab Emírségek pedig már 2017 októberében kinevezett MI-ért felelős államminisztert Omar Sultan Al Olama személyében.
A miniszter már vezetett digitális átalakulást
Rahhou a CIH Bank korábbi vezetője, Marokkó egykori uniós nagykövete, 2021-től pedig a versenytanács elnöke volt. Mérnöki végzettséggel és többféle intézményi tapasztalattal érkezik a tárcához. A bank élén töltött időszakában a digitális szolgáltatások fejlesztése fontos szerepet kapott.
Ez hasznos előzmény lehet egy olyan feladathoz, amelyben a szoftver megvásárlása még csak a kezdet. A munkatársaknak meg kell tanulniuk használni az új rendszert, az adatoknak alkalmasnak kell lenniük a feldolgozásra, és valakinek a hibákért is felelnie kell. Egy rosszul szervezett folyamatba illesztett MI könnyen újabb javítanivalót adhat az ügyintézőknek.
Rahhou kinevezése ezért egyelőre a feladat gazdájáról árul el valamit. Az eredményeket később lehet megítélni.
Nagy számok mögött konkrét szolgáltatások készülnek
A miniszter már létező terveket örököl. A Maroc IA 2030 program 2030-ig 100 milliárd dirham hozzáadott érték előállítását, ötvenezer közvetlen és közvetett munkahely létrejöttét, valamint kétszázezer ember képzését és tanúsítását célozza. A kormányzati beszámolóban szereplő számok vállalások; megvalósulásuk még előttünk áll.
Az elképzelésekhez adatközpontok, hazai ellenőrzés alatt álló felhőszolgáltatások és nemzeti nyelvi modellek fejlesztése is kapcsolódik. Közös szoftverelemekkel segítenék az állami szervek együttműködését, hogy az egyes hivataloknak kevesebb megoldást kelljen külön-külön felépíteniük.
A bemutatott szolgáltatások között szerepel az Idarati AI is, amelyet az állampolgárok közigazgatási tájékozódását segítő asszisztensnek szánnak. Ez már könnyen elképzelhető felhasználás: valaki leírja, milyen ügyet szeretne elintézni, a rendszer pedig segít megtalálni a szükséges eljárást.
A téves válasz árát az ügyfél is megfizetheti
Egy közigazgatási asszisztensnél különösen sokat számít, mi történik tévedés esetén. Ha például rossz dokumentumlistát ad, az ügyfél újabb kört futhat. Egy hibás határidőnek már súlyosabb következménye lehet. Ezek szemléltető helyzetek, de jól mutatják, mit kell végiggondolni a bevezetés előtt.
A felhasználónak tudnia kell, honnan származik a tájékoztatás, mikor frissítették, és hol kérhet emberi segítséget. Az is legyen világos, hogy egy asszisztens magyarázatát olvassa, vagy az ügyében hivatalos döntés született. A könnyen használható felület mögött ezeknek a különbségeknek követhetőnek kell maradniuk.
A digitális magabiztosság sem egyenletes. Egy szolgáltatás azokkal együtt vizsgázik, akik elakadnak benne, félreértik a válaszát, vagy segítség nélkül nem tudják használni.
Magyar szemmel is ismerős a tét
A marokkói terveknél ugyanazt érdemes figyelni, amit a magyar MI-stratégia eredményeinek vizsgálatakor is számon kértünk: mi változott a fejlesztések következtében? Egy elkészült rendszer, megnyitott intézet vagy megtartott képzés önmagában még kevés információt ad az emberek életében bekövetkező javulásról.
Érdemes lesz látni, hogy a képzést elvégzők milyen munkát találnak, és egy ügyintézési asszisztens mennyi időt takarít meg. Ehhez a korábbi állapotot is ismerni kell. Ha senki nem mérte, mennyi ideig tartott egy eljárás, később a javulást is nehéz bizonyítani.
Marokkó most nevet és miniszteri felelőst adott ennek az átalakulásnak. Az állampolgár számára akkor válik kézzelfoghatóvá a változás, amikor egy ügy végén kevesebb elvesztegetett idővel és kevesebb bizonytalansággal áll fel az asztaltól.
