Az Alphabet legutóbbi negyedévében 40,8 milliárd dollár működési profitot termelt. Ugyanebben a három hónapban 98 milliárd dollárnyi egyéb bevétel jelent meg a könyveiben, elsősorban részvénybefektetések nem realizált átértékelési nyereségéből.
Ez első látásra furcsa arány. A Google anyavállalata több mint kétszer akkora eredményt könyvelt el befektetések felértékelődéséből, mint amennyit a működő üzletei termeltek.
És nincs egyedül.
A Financial Times számítása szerint az Alphabet, az Amazon, a Microsoft és az Nvidia legutóbbi eredményeit összesen több mint 160 milliárd dollárral javították az MI- és technológiai cégekben tartott részesedések értéknövekedéséből származó tételek.
Az Amazonnál az Anthropic majdnem mindent átírt
Az Amazon második negyedéves számai különösen látványosak.
A vállalat 27,5 milliárd dolláros működési eredményt ért el. A végső nettó profit mégis 62,6 milliárd dollár lett. A különbség jelentős részét 53,4 milliárd dollárnyi nem működési, adózás előtti egyéb bevétel adta, amely az Amazon saját közlése szerint elsősorban az Anthropicban tartott befektetéseihez kapcsolódott.
Az Anthropic értékelésének növekedése így már közvetlenül látható az Amazon eredménykimutatásában.
Hasonló mechanizmus működik másutt is. Az Nvidia legfrissebb negyedévében 7,77 milliárd dollárnyi nettó nyereséget számolt el részvénybefektetéseken. Ez már önmagában nagyobb összeg, mint sok tőzsdei vállalat teljes éves profitja.
A Microsoftnál kisebbek a számok, de a jelenség ugyanaz. A június végén zárult negyedévben 3,2 milliárd dolláros nyereséget könyvelt el Anthropic-befektetésén, miközben az OpenAI-befektetések hatása további 480 millió dollárral növelte a nettó eredményt. A vállalat ezért külön korrigált eredményeket is közöl, hogy a befektetések hatását leválassza a működési teljesítményről.
A profit valódi, a pénz egy része még nincs a kasszában
Itt fontos megérteni a számviteli különbséget.
Ha egy vállalat részesedést vásárol egy másik cégben, majd annak becsült piaci értéke jelentősen nő, bizonyos esetekben ezt a növekedést már azelőtt meg kell jelenítenie az eredményében, hogy ténylegesen eladná a befektetést.
Ez az úgynevezett nem realizált nyereség.
Az Alphabet például maga közölte, hogy a 98 milliárd dolláros egyéb bevétel elsősorban részvénybefektetéseinek nem realizált felértékelődéséből származott.
A szám ettől számviteli értelemben teljesen valós. A vállalat viszont nem kapott 98 milliárd dollár készpénzt azért, mert valamelyik startup értékelése emelkedett.
Ha az értékelések később csökkennek, ugyanez a mechanizmus az ellenkező irányban is működhet.
Az MI-boom elkezdte saját maga eredményeit erősíteni
Ez teszi különösen érdekessé a mostani helyzetet.
A nagy technológiai vállalatok egyszerre finanszírozzák az MI-ipart, infrastruktúrát adnak neki, chipeket értékesítenek számára, felhőkapacitást biztosítanak, és tulajdonrészeket tartanak azokban a cégekben, amelyek értékelése az MI-boom miatt gyorsan növekszik.
Az Nvidia esetében ráadásul jól látszik a két oldal egyszerre. A vállalat negyedéves árbevétele 96,2 milliárd dollárra nőtt, adatközponti üzletága pedig 89 milliárdot hozott. Tehát nagyon is létező üzleti teljesítmény áll a történet mögött. Közben a részvénybefektetések további milliárdokkal javítják az eredményt.
Ezért a 160 milliárd dolláros szám önmagában nem bizonyít MI-buborékot.
Arra viszont figyelmeztet, hogy egyre nehezebb egyetlen profitszámból megmondani, mekkora értéket termelt ténylegesen egy vállalat működése, és mennyit adott hozzá az MI-ökoszisztéma gyorsan emelkedő értékeltsége.
Amíg az értékelések felfelé mennek, ez nagyon kellemes probléma. Egy lefelé forduló piacon ugyanazok a könyvelési sorok egészen más történetet mesélhetnek.
