Egy humanoid robotról készült videó könnyen azt a benyomást kelti, hogy hamarosan minden üzemben ember alakú gépek dolgoznak. A friss eladási adatok egészen más képet mutatnak, és segítenek megérteni, milyen automatizálással találkozhat ma egy magyar munkavállaló.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benA bemutató még nem egy teljes műszak
Képzelj el egy gyártósort, ahol a dolgozó alkatrészeket készít elő, ellenőriz és továbbad. A humanoid robotról szóló ígéret szerint egyszer ugyanebben a térben, az embereknek kialakított munkaállomások között mozoghat majd egy sokféle feladatra használható gép. Egy sikeres bemutató azonban keveset mond arról, hogy ezt nyolc órán át, ismételhető pontossággal és biztonságosan is meg tudja-e tenni.
A Nemzetközi Robotikai Szövetség, az IFR adatai szerint 2025-ben körülbelül 7000 humanoid robotot adtak el világszerte ipari és professzionális szolgáltatási célra. Az adatokat előzetesen megismerő Reutersnek az IFR főtitkára azt mondta, a megvásárolt gépek közül sokat kutatóhelyek és MI-fejlesztéssel foglalkozó cégek használnak, nem termelő munkára. Az autógyárakban zajló kísérletekben jellemzően néhány vagy néhány tucat humanoid szerepel.
A 7000-es számnak pontos határai vannak. Eladott gépeket mér, nem a gyárakban önállóan dolgozó robotok számát; a fogyasztói és katonai célú humanoidok pedig nem tartoznak bele. Az IFR meghatározása szerint a humanoid emberhez hasonló megjelenésű, és képes önállóan működni emberi környezetben. Ehhez még láb sem feltétlenül szükséges.
Az automatizálásnak már most van munkaruhája
Ugyanaz az IFR szeptember 24-én egészen más léptékű adatot közölt a hagyományos ipari robotokról. 2025 végén több mint ötmillió működött a világ gyáraiban, és egyetlen év alatt több mint 600 ezer új robotot telepítettek. Ezek között sok a pontosan meghatározott műveletekre használt gép.
A két adatot nem lehet egyszerű piaci versenyként összeolvasni. Az ötmillió a működő ipari robotok állománya, a 7000 pedig a humanoidok egyéves eladása. Mégis fontos különbséget láthatóvá tesznek. A gyárakban az automatizálás már mindennapos, csak többnyire gépként néz ki, nem emberként. Egy ismétlődő hegesztési vagy anyagmozgatási feladathoz nincs szükség arcra és emberi testformára.
A humanoid mellett akkor szólhat erősebb érv, ha egy meglévő, emberekre szabott helyen többféle feladatot kell ellátnia, és a környezet átépítése költséges lenne. Ezt az ígéretet azonban üzemi körülmények között kell igazolni. Az IFR korábbi állásfoglalása is bizonytalannak nevezi a tömeges elterjedés idejét, és a humanoidokat a meglévő robottechnológiák lehetséges kiegészítőjeként kezeli.
Magyarországon a robotizáció már mérhető
A hazai gyárakról beszélve sem kell egy jövőbeli humanoidra várni. Az IFR magyarországi adatai szerint 2024-ben az autóipar 3573 ipari robotot telepített. Ez 305 százalékos növekedés volt az előző évhez képest, amelyet nagy autóipari projektek hajtottak; az ágazat az ország összes új robottelepítésének 84 százalékát adta. Ezt az egyszeri megugrást nem volna helyes minden magyar üzemre jellemző tempónak tekinteni.
A mivagyunk korábbi, az Ipar 5.0 magyar példáiról szóló cikke a győri Audi kollaboratív robotjait és a kecskeméti Mercedes humanoidkísérletét is bemutatta. Az új globális adatok fényében a különbség még világosabb. A pontosan körülírt feladatokra telepített robotok már az üzemi működés részei, az ember alakú, több feladatra szánt gépeknél pedig még azt mérik, mire alkalmasak tartósan.
Egy dolgozónak vagy vezetőnek ezért többet mond a látványos videónál, hogy a gép melyik műveletet végzi, mennyi emberi felügyeletet igényel, milyen gyakran hibázik, és mi változik a munkakörben a bevezetése után. A humanoidok eladási száma ma még szerény. A robotok munkára gyakorolt hatását viszont már a jelenlegi gyártósorokon is érdemes vizsgálni.
