Két nő beszélget egy kávézóban; az indigókék zakós nő előtt saját testtartását utánzó papírfigura és narancsszínű kávéscsésze áll.

Az MI megjósolja az agy válaszát. Ettől már érti is az embert?

Egy MI-modell bizonyos kísérletekben már előre jelzi, hogyan reagálnak az idegsejtek arra, amit egy élőlény lát. Az idegtudományban most arról folyik vita, mennyit magyaráz meg ez az agy működéséből, és milyen messze van attól, hogy egy gép valóban ismerjen minket.

Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-ben

A pincér tudja, mit kérsz

Képzeljünk el egy törzsvendéget, akinek a pincér már érkezéskor készíti a szokásos kávéját. Az előrejelzés megbízható, miközben az okokból kevés látszik. Az illető szeretheti az ízét, ragaszkodhat egy régi szokáshoz, vagy egyszerűen kerülheti a választással járó töprengést. A rendelést könnyebb eltalálni, mint megérteni, mi tartja életben a szokást.

Az agykutatás jóval összetettebb problémával dolgozik, de hasonló különbséget próbál tisztázni. A The Transmitter november 11-i riportja egy friss szakmai párbeszédet mutatott be, miszerint ha egy mesterséges hálózat pontosan utánozza az agy mért válaszait, abból mi következik az agy működésére? A Journal of Neuroscience-ben megjelent írás kutatói álláspontokat ütköztet, ezért eredményét sem érdemes egy új kísérlet bizonyítékaként olvasni.

Amit az MI ténylegesen eltalál

Egy 2025-ben, a Nature-ben közölt kutatásban egerek látókérgének működéséből tanítottak modellt. Az állatok videókat néztek, a kutatók pedig rögzítették az idegsejtek aktivitását. A rendszer korábban nem látott képi ingerekre adott válaszokat is előre jelzett, és viszonylag kevés további adattal más egerekhez is hozzá lehetett igazítani. Ez azért figyelemre méltó, mert a modell a tanításkor látott példák körén túl is használhatónak bizonyult.

Az ilyen eredmény mérhető kapcsolatot mutat a látott kép és az idegi aktivitás között. Az állat teljes élményéhez ennél sokkal több tartozik. Abból, hogy egy rendszer eltalál egy aktivitásmintázatot, önmagában még nem következik, hogy ismeri az azt létrehozó biológiai folyamatot, vagy meg tudja mondani, mit él át az állat.

A gyakorlati lehetőség így is jelentős. A kutatók először a modellen próbálhatnak ki elképzeléseket, és az ígéretes jóslatokat élő rendszerben ellenőrizhetik. A modell segíthet kiválasztani, melyik kísérletet érdemes elvégezni. Ettől válhat a megértés eszközévé.

Ugyanaz a válasz többféle úton megszülethet

Patrick Mineault szerint a nagyobb, sok adaton tanított hálózatok olyan működési szabályszerűségeket ragadhatnak meg, amelyek az agyban is jelen vannak. Ebből a nézőpontból érdemes előbb minél jobb előrejelző modelleket építeni, majd feltárni, hogyan jutnak az eredményre.

Bingni W. Brunton másfelől közelít. Az intelligenciát az élőlény egészének működésében kell vizsgálni. Az agy folyamatos kapcsolatban áll a testtel és a környezettel. Az eltérés a kutatási prioritásokról szól; mindketten fontosnak tartják, hogy a mérésekből végül oksági magyarázat szülessen.

Az oksági magyarázat ahhoz is támpontot ad, mi változik, ha beavatkozunk a rendszerbe. A korábbi megfigyelésekhez több különböző modell is illeszkedhet. Amikor megváltoznak a feltételek, eltérő jóslatokat adhatnak, és az új kísérlet segíthet eldönteni, melyik ragadta meg jobban a működést.

Egy szoba hőmérsékletét például jól jelezheti előre a napszak és az évszak. A fűtés meghibásodásakor azonban az is számít, hogy a modell mit tud a hőforrásokról. Az agynál a megváltozott helyzet lehet új feladat vagy más testi állapot. Ilyenkor derülhet ki, meddig használható a korábban pontos előrejelzés.

A bizonytalanságnak is helye van a modellben

A hazai kutatásban is megjelenik, hogy a jó teljesítmény mellé a korlátok pontosabb jelzése kell. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Orbán Gergő vezette csoportja argentin partnerekkel olyan képfeldolgozó modellt fejlesztett, amely a vizsgált teszteken megbízhatóbban becsülte a bizonytalanságát, például a képek megváltozott kontrasztjánál.

Ez más feladat, mint az agyi válaszok előrejelzése, mégis fontos kapcsolódás. Egy rendszer tudományos értékéhez az is hozzátartozik, hogy feltárjuk, milyen körülmények között tévedhet. A magyar–argentin modellben a biológiai látásban is megfigyelhető számítási elv jelent meg; az agy kutatása és az MI fejlesztése kölcsönösen segítheti egymást.

Az „ismer téged” túl sok mindent jelenthet

A hétköznapi szolgáltatások személyre szabott ajánlatai más adatokból és más feladatra készülnek, mint ezek az agymodellek. Mégis hasznos megőrizni ugyanezt a fogalmi fegyelmet. A következő kattintás eltalálása szűkebb teljesítmény annál, mint megérteni valakinek az indítékait. A különbség az emberi gondolkodást modellező Centaur körüli vitában is előkerült.

Amikor egy szolgáltatás azt ígéri, hogy ismer minket, érdemes pontosítást kérni. Milyen választ tud előre jelezni, és milyen helyzetekben ellenőrizték ezt? A pincér holnap is odakészítheti a szokásos kávét. Hogy ma inkább egy beszélgetésre volna szükségünk, azt ebből még nem tudhatja.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük