Dr. Deák Máté AIéjszakája 2026-os interjúborítója két üres fotellel és narancsszínű asztali lámpával, indigókék háttér előtt.

Kié a befolyás, ha mindenki ugyanarra a technológiára épít? – interjú Dr. Deák Mátéval

A két világháború között egy-egy új latin-amerikai légijárat azt is alakította, mely országokhoz kötődött a térség gazdasága. Dr. Deák Máté történésszel arról beszélgettünk, mit árul el ez a történet az MI körüli versenyről, és miért számít, ki szabja meg a technológiához való hozzáférés feltételeit.

Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-ben

A befolyás a repülőtereken is múlott

Egy légijárat mögött repülőterek, műszaki szabványok és kiképzett szakemberek állnak. Aki ennek a hálózatnak a kiépítésében részt vesz, hosszú távra alakíthatja a kapcsolatait azokkal az országokkal, ahol működik. Dr. Deák Máté, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa ezt a történelmi példát is elhozza az MI-ről szóló beszélgetésbe. Az AIéjszakáján a „Van még beleszólásunk?” című kerekasztal egyik résztvevője lesz.

Deák Máté portréja, kockás zakóban néz a kamerába.
forrás: PTE

A nyomtatástól az ipari forradalomig

mivagyunk.hu: Az MI kapcsán gyakran halljuk, hogy történelmi fordulópontot élünk át. Történészként te milyen korábbi átalakulásokhoz nyúlnál vissza, hogy megértsük a mostani helyzetet? Miben segítenek ezek a párhuzamok, és hol kell óvatosnak lennünk velük?

Deák Máté: Három átalakulás jut eszembe, bár biztosan van több jó példa is. A nyomtatás először az információ áramlásának módját és sebességét változtatta meg. A társadalom működésében csak évtizedekkel később mutatkoztak meg a következményei és az előnyei.

Az ipari forradalom idején először a termelékenység nőtt meg. A gépesítésnek rövid távon vesztesei is voltak, és hosszú jogi és társadalmi küzdelmek kellettek ahhoz, hogy az előnyök szélesebb körben is érezhetők legyenek. Szerintem az MI esetében is számos kihívással kell majd megküzdenünk, mire a technológia társadalmi szinten is jobbá teszi az életünket.

A vasút, az elektromos hálózatok és a repülés elterjedése arra is példa, hogy a technológia óriási előnyökkel járhat, miközben új függőségeket teremt. Nyersanyagok, más erőforrások, technológiák és újítások egész rendszerére épül. Az MI esetében is látjuk ezt.

A történelmi párhuzamok segítenek felismerni a kezdeti lelkesedést, az átmeneti zavart és a mélyebb változásokat, amelyeket az MI elterjedése már elindított, vagy még csak ezután hoz magával. Óvatosnak azért kell lennünk, mert az MI fejlődésének sebessége és tőkeigénye, valamint az, hogy akár a saját működésével kapcsolatos döntések egy részét is átveheti, új helyzetet teremt. Számomra ezek a párhuzamok elsősorban kérdéseket vetnek fel.

Amikor egy légijárat politikai befolyást is hoz

mivagyunk.hu: Kutatásaidban foglalkoztál a két világháború közötti német repüléssel és annak geopolitikai összefüggéseivel, különösen Latin-Amerikában. Mit tanít ez a történet arról, hogyan válhat egy technológiai újítás politikai befolyássá? Látsz ebből olyan tanulságot, amely az MI fejlődésében is segít eligazodni?

Deák Máté: A kolumbiai SCADTA és a brazil Syndicato Condor működése, majd a Lufthansa dél-atlanti postajáratai egyszerre építettek ki közlekedési hálózatot és politikai jelenlétet. A repülőterek, a műszaki szabványok, a kiképzett személyzet és a diaszpórák kapcsolatai tartós befolyást biztosítottak Németországnak a térségben. Egyúttal lehetőséget adtak arra, hogy kitörjön a versailles-i békét követő politikai és gazdasági elszigeteltségből.

Az Egyesült Államok ezt biztonsági kockázatnak látta, főleg a Panama-csatorna miatt. A Pan American Airways üzleti és politikai nyomással válaszolt. A gazdasági és technológiai verseny így a befolyásért folytatott küzdelemmé is vált, amelyben a vállalatok és az államok érdekei összefonódtak.

Az MI szempontjából három tanulságot látok. Az első, hogy az is befolyást szerez, akitől mások infrastruktúrája, szabványai vagy számítási kapacitása függ. Hiába ismeri valaki a technológiát, ha a használatához szükséges erőforrásokhoz nem fér hozzá.

A második, hogy az üzleti és az állami érdek gyakran összefonódik. Már most erős geopolitikai verseny folyik az MI működéséhez szükséges erőforrásokért. Ez a verseny a mai befolyási övezeteket is átrendezheti.

A harmadik tanulság, hogy a fogadó országoknak is van mozgásterük. A latin-amerikai államok és vállalatok a saját érdekeiket követték a nagyhatalmi rivalizálásban. Ma is érdemes figyelni, mely országok milyen érdekek mentén fogadják be az új MI-technológiákat, és kinek van tényleges beleszólása abba, milyen feltételekkel használhatják az infrastruktúrát.

A gördülékeny magyarázat önmagában kevés

mivagyunk.hu: A történész munkájának alapja a forráskritika. Mit jelent ez akkor, amikor egy MI pillanatok alatt képes hitelesnek tűnő történelmi magyarázatot, képet vagy akár forráshivatkozást előállítani? Mit kellene ebből megtanítanunk mindenkinek, aki ma az interneten próbálja megérteni a múltat?

Deák Máté: A forráskritika alapkérdései ugyanazok. Ki mondja, mikor, milyen céllal, és mire alapozza az állítását? A hallgatóimnak azt igyekszem megtanítani, hogy a megalapozott tudás ma felértékelődik. Aki érti, amiről olvas, annak nagyobb mozgástere van eldönteni, minek hihet.

A jó stílust, a magabiztos hangot, a forráshivatkozást és az élethű képet ma már automatikusan is elő lehet állítani. Egy MI-válasz hivatkozhat olyan forrásra, amely nem létezik, vagy olyanra, amely egészen mást mond, mint amit a rendszer neki tulajdonít. Biztos alaptudás híján egyre nehezebb megítélnünk, hogy a kapott információ helytálló-e.

Három szokást érdemes elsajátítani. Először nézzük meg, hogy a forrás létezik-e, és valóban alátámasztja-e az állítást. Aztán lépjünk ki a saját információs buborékunkból, és keressünk más, független forrásokat. Végül tartsuk észben, hogy a gördülékeny magyarázat önmagában nem bizonyíték. A múlt vagy egy természeti jelenség megértése lassú folyamat. Egy gyors MI-válasz könnyen elfedheti, hogy a tudományban viták, bizonytalanságok és forráshiányok is vannak.

Mit mutat meg a Háborús játékok?

mivagyunk.hu: Az AIéjszakáján a sci-fi és a jövőkutatás kapcsolatáról is beszélgetsz. Van olyan film, amely szerinted különösen jól mutatja meg, hogyan alakítják emberi döntések a technológiával közös jövőnket? Miért éppen ezt választanád a „Van még beleszólásunk?” kérdés megvitatásához?

Deák Máté: Több filmet is említhetnék, de az 1983-as Háborús játékokat (WarGames) választanám. A filmben az automatizálás gyorsabbnak és megbízhatóbbnak ígérkezik a nukleáris döntéshozatalban. A baj akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy a rendszer nem érti, mi a játék tétje. A kritikus pillanatban az emberek közbelépnek, és olyan helyzetet teremtenek, amelyben a számítógép felismeri, hogy a nukleáris háborúnak nincs győztese.

Történészként azért is érdekes számomra ez a helyzet, mert a valóságban is volt hasonló eset. 1983-ban Sztanyiszlav Petrov szovjet tiszt nem hitt a figyelmeztető rendszer rakétariadójának. A film számomra azt mutatja meg, hogy egy technológia használatának következményei azon is múlnak, milyen döntéseket hozunk, hogyan tervezzük meg a működését, és ki vállalja érte a felelősséget. Közben az a kérdés is felmerül, hogy egy, az emberétől gyökeresen különböző gépi intelligencia megértheti-e valaha, mitől értékes az élet számunkra, amikor az értékét érzelmek és sokszor irracionális döntések is alakítják.

Ki viseli a következményeket?

mivagyunk.hu: Mi az az egy kérdés, amit mindenkinek fel kellene tennie magának az MI korában?

Deák Máté: „Mit bízok rá egy rendszerre, és ki viseli a felelősséget a következményekért?”

Ez a kérdés a személyes döntésekre ugyanúgy vonatkozik, mint az intézményiekre. Egy diák, egy orvos, egy hivatalnok vagy egy államfő is élhet az MI előnyeivel. Az viszont már a felhasználó felelőssége, hogy mit kezd a kapott eredménnyel. A gyorsaság és a kényelem ez alól senkit sem mentesít. A felelősség emberi marad.

Az interjú az AIéjszakája 2026 interjúsorozatának része. A mivagyunk.hu a november 27-i veszprémi rendezvény médiapartnere.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük