Egy kéz visszatart egy üres kártyát a kék vonal előtt, miközben más kártyák egy indigókék tálca felé haladnak.

Mennyi döntést adhat át egy cégvezető az MI-nek? – Tisótzki István az emberi kontroll határáról

Egy MI-asszisztens összegyűjtheti az információt, kérdezhet, strukturálhatja a problémát és javaslatot tehet a következő lépésre, így már a döntés előkészítését is alakítja. A Tisótzki Istvánnal készült interjúsorozat záró részében azt vizsgáljuk, mi marad a vezető feladata, amikor az MI egyre mélyebben bekapcsolódik a cég működésébe.

Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-ben

Amikor az asszisztens már a problémát is keretezi

Az előző részben bemutatott MI-kabinetfőnök Tisótzki leírása szerint nem passzívan vár egy kérdésre. Párbeszéddel vezeti a használót, belső forrásokat dolgoz fel, javaslatot készít, majd emberi jóváhagyást kér a továbblépéshez.

Az MI javaslatot tesz, a döntés a vezetőé és használóé.

A mondat világos határvonalat húz, a gyakorlat azonban ennél összetettebb. Ha egy rendszer dönti el, milyen kérdéseket tesz fel, milyen információkat emel ki, hogyan fogalmazza meg az alternatívákat és milyen javaslatot tesz, már a végső döntést megelőző gondolkodási folyamatra is hat.

Tisótzki maga is megfogalmazza a rendszer egyik alapvető korlátját:

Amilyen jó a bemeneti tartalom, annyira tud jó lenni az MI-produktum.

Ez különösen fontos vezetői döntéseknél.

A hiányos céges tudás, egy rosszul dokumentált folyamat vagy téves kiinduló feltételezés az MI segítségével gyorsabban és rendezettebben is továbbvihető. Az MI-asszisztensek system programja és az alap tanítási anyaga a használó tulajdonába kerül. A válaszoknál és a közös munkánál a belső forást jelzi az MI-asszisztens és indokolja, hogy miért azt a produktumot hozta létre. Az alap tanító anyagok a jelenlegi legfejlettebb tudásanyagot tartalmazzák, az utóbbi 5-15 év külföldi (ausztrál, amerikai, izraeli, angol vállalkozók és cégfejlesztők) forrásaiból és a CANVAS rendszer mögötti tartalmakból. A rendszer a használat során tanulja a használója stílusát, épül a belső tudásmennyiség a második agyban. – mondja Tisótzki.

Fel tudja-e gyorsítani az MI a rossz működést?

Erre az interjúban közvetlenül is rákérdeztünk.

Tisótzki szerint az erre kialakított operációs MI-asszisztens feladata éppen a szervezeti káosz feltárása. Azonosítja a szűk keresztmetszeteket és kulcsfolyamatokat, majd segít SOP-ok, vagyis szabványos működési eljárások létrehozásában. A valós és eredményes, értékteremtő folyamatok rendbetétele és az agilis tisztánlátás az alapja, bármilyen automatizmusnak.

Az állítás mögött ugyanakkor van egy fontos feltétel. Egy MI-rendszer a rendelkezésére bocsátott információból dolgozik. Ha maga a vezető sem lát egy szervezeti problémát, rosszul azonosítja annak okát, vagy hiányos információt ad a rendszernek, az emberi jóváhagyás önmagában még nem garantálja, hogy a végeredmény jó lesz.

A mivagyunk korábban az emberi jóváhagyásról írt útmutatójában ugyanerre jutott. Érdemi kontrollhoz a jóváhagyónak értenie kell, mit ellenőriz, és valódi lehetőséggel kell rendelkeznie az MI eredményének elutasítására vagy a folyamat leállítására.

Az adatbiztonságot a technikai részletek döntik el

A rendszer Tisótzki leírása szerint új, elkülönített környezetben működik. Az ügyfél maga tölti fel az asszisztensek emberi-, szakmai-, vállalati forrásanyagait, a szolgáltató pedig nem fér hozzá a vállalati adatokhoz. Azt is állítja, hogy ezekből az adatokból a nyilvános MI-modellek nem tanulnak. ( globális szolgáltató, felhő alapú, vállalati biztonságú előfizetése )

Aki hasonló rendszer bevezetésén gondolkodik, annak érdemes a konkrét technikai és adatkezelési feltételeket is megismernie, valamint külön megvizsgálnia, milyen követelmények vonatkoznak a saját szervezetére. A Gm-AGILIS CEO AI Eszköztár megoldási részleteiről közvetlenül Tisótzki Istvántól lehet további információt kérni.

Az alacsony kockázatú MI-használatnál ő négy alapdokumentum és egy dokumentált belső képzés kialakítását tartja fontosnak. Ez a saját vállalati bevezetési gyakorlatának része. Az EU AI Act 4. cikke az MI-jártasság biztosítását valóban elvárja az érintett szervezetektől, a konkrét megvalósítás módját azonban minden vállalkozásnak a saját használati környezete, kockázatai és kötelezettségei alapján érdemes kialakítania.

A vezetői magány vége?

Tisótzki az interjú végén az MI-kabinetfőnök egyik legnagyobb előnyét már emberi oldalról fogalmazza meg:

Vége van a vezetői, szakemberi magánynak a legsúlyosabb döntéseknél is.

Talán éppen itt húzódik a háromrészes beszélgetés legérdekesebb határvonala. Egy jól felépített MI-rendszer adhat egy vezetőnek olyan partnert, amely mindig elérhető, képes nagy mennyiségű információt rendezni, kérdez és következetesen végigvisz egy folyamaton.

A felelősség ettől még a vezetőnél marad. Minél nagyobb szerepet kap az MI abban, hogyan értelmezünk egy helyzetet és milyen lehetőségeket látunk benne, annál fontosabbá válik az a képesség is, amellyel időnként megkérdőjelezzük az egész gondolatmenetet. A kérdés mindig aktuális:

Mi van? Mi van, ha az ellenkezője van?

Kérjük, ellenőrizd a mező formátumát, és próbáld újra.
Köszönjük, hogy feliratkoztál.

vagyunk.hu hírlevél

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük