Egy MI-asszisztens összegyűjtheti az információt, kérdezhet, strukturálhatja a problémát és javaslatot tehet a következő lépésre, így már a döntés előkészítését is alakítja. A Tisótzki Istvánnal készült interjúsorozat záró részében azt vizsgáljuk, mi marad a vezető feladata, amikor az MI egyre mélyebben bekapcsolódik a cég működésébe.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benAmikor az asszisztens már a problémát is keretezi
Az előző részben bemutatott MI-kabinetfőnök Tisótzki leírása szerint nem passzívan vár egy kérdésre. Párbeszéddel vezeti a használót, belső forrásokat dolgoz fel, javaslatot készít, majd emberi jóváhagyást kér a továbblépéshez.
Az MI javaslatot tesz, a döntés a vezetőé és használóé.
A mondat világos határvonalat húz, a gyakorlat azonban ennél összetettebb. Ha egy rendszer dönti el, milyen kérdéseket tesz fel, milyen információkat emel ki, hogyan fogalmazza meg az alternatívákat és milyen javaslatot tesz, már a végső döntést megelőző gondolkodási folyamatra is hat.
Tisótzki maga is megfogalmazza a rendszer egyik alapvető korlátját:
Amilyen jó a bemeneti tartalom, annyira tud jó lenni az MI-produktum.
Ez különösen fontos vezetői döntéseknél.
A hiányos céges tudás, egy rosszul dokumentált folyamat vagy téves kiinduló feltételezés az MI segítségével gyorsabban és rendezettebben is továbbvihető. Az MI-asszisztensek system programja és az alap tanítási anyaga a használó tulajdonába kerül. A válaszoknál és a közös munkánál a belső forást jelzi az MI-asszisztens és indokolja, hogy miért azt a produktumot hozta létre. Az alap tanító anyagok a jelenlegi legfejlettebb tudásanyagot tartalmazzák, az utóbbi 5-15 év külföldi (ausztrál, amerikai, izraeli, angol vállalkozók és cégfejlesztők) forrásaiból és a CANVAS rendszer mögötti tartalmakból. A rendszer a használat során tanulja a használója stílusát, épül a belső tudásmennyiség a második agyban. – mondja Tisótzki.
Fel tudja-e gyorsítani az MI a rossz működést?
Erre az interjúban közvetlenül is rákérdeztünk.
Tisótzki szerint az erre kialakított operációs MI-asszisztens feladata éppen a szervezeti káosz feltárása. Azonosítja a szűk keresztmetszeteket és kulcsfolyamatokat, majd segít SOP-ok, vagyis szabványos működési eljárások létrehozásában. A valós és eredményes, értékteremtő folyamatok rendbetétele és az agilis tisztánlátás az alapja, bármilyen automatizmusnak.
Az állítás mögött ugyanakkor van egy fontos feltétel. Egy MI-rendszer a rendelkezésére bocsátott információból dolgozik. Ha maga a vezető sem lát egy szervezeti problémát, rosszul azonosítja annak okát, vagy hiányos információt ad a rendszernek, az emberi jóváhagyás önmagában még nem garantálja, hogy a végeredmény jó lesz.
A mivagyunk korábban az emberi jóváhagyásról írt útmutatójában ugyanerre jutott. Érdemi kontrollhoz a jóváhagyónak értenie kell, mit ellenőriz, és valódi lehetőséggel kell rendelkeznie az MI eredményének elutasítására vagy a folyamat leállítására.
Az adatbiztonságot a technikai részletek döntik el
A rendszer Tisótzki leírása szerint új, elkülönített környezetben működik. Az ügyfél maga tölti fel az asszisztensek emberi-, szakmai-, vállalati forrásanyagait, a szolgáltató pedig nem fér hozzá a vállalati adatokhoz. Azt is állítja, hogy ezekből az adatokból a nyilvános MI-modellek nem tanulnak. ( globális szolgáltató, felhő alapú, vállalati biztonságú előfizetése )
Aki hasonló rendszer bevezetésén gondolkodik, annak érdemes a konkrét technikai és adatkezelési feltételeket is megismernie, valamint külön megvizsgálnia, milyen követelmények vonatkoznak a saját szervezetére. A Gm-AGILIS CEO AI Eszköztár megoldási részleteiről közvetlenül Tisótzki Istvántól lehet további információt kérni.
Az alacsony kockázatú MI-használatnál ő négy alapdokumentum és egy dokumentált belső képzés kialakítását tartja fontosnak. Ez a saját vállalati bevezetési gyakorlatának része. Az EU AI Act 4. cikke az MI-jártasság biztosítását valóban elvárja az érintett szervezetektől, a konkrét megvalósítás módját azonban minden vállalkozásnak a saját használati környezete, kockázatai és kötelezettségei alapján érdemes kialakítania.
A vezetői magány vége?
Tisótzki az interjú végén az MI-kabinetfőnök egyik legnagyobb előnyét már emberi oldalról fogalmazza meg:
Vége van a vezetői, szakemberi magánynak a legsúlyosabb döntéseknél is.
Talán éppen itt húzódik a háromrészes beszélgetés legérdekesebb határvonala. Egy jól felépített MI-rendszer adhat egy vezetőnek olyan partnert, amely mindig elérhető, képes nagy mennyiségű információt rendezni, kérdez és következetesen végigvisz egy folyamaton.
A felelősség ettől még a vezetőnél marad. Minél nagyobb szerepet kap az MI abban, hogyan értelmezünk egy helyzetet és milyen lehetőségeket látunk benne, annál fontosabbá válik az a képesség is, amellyel időnként megkérdőjelezzük az egész gondolatmenetet. A kérdés mindig aktuális:
Mi van? Mi van, ha az ellenkezője van?
