Az MI gazdasági értékét a vállalati eredmények és a termelékenység alakulása mutathatja meg. Az AIéjszakájához kapcsolódó interjúnkban dr. Bőgel Györgyöt a megtérülésről, Európa mozgásteréről és azokról a képességekről kérdeztük, amelyekre a következő generációnak szüksége lehet.
Dr. Bőgel György a Közép-európai Egyetem (CEU) nyugalmazott professzora. Közgazdász, fő szakterülete az infokommunikációs piac fejlődése, a szektorhoz tartozó vállalatok stratégiája és irányításuk kérdései. Ezekről a témákról tucatnyi könyvet, mintegy százharminc szakcikket és könyvfejezetet, valamint számtalan online írást publikált. Több hazai és külföldi egyetemen tanított vállalatvezetési, stratégiaalkotási, vállalkozási és innovációs tárgyú kurzusokat.
Alelnöke volt a Neumann János Számítógéptudományi Társaságnak, elnöke az Ecommerce Hungary Egyesületnek. Legújabb, Nagy Dániel Attilával közösen írt könyvét Mesterséges intelligencia a gazdaságban címmel 2025 májusában adta ki a Typotex Kiadó.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benA beruházástól a használatba vételig
mivagyunk.hu: Az MI-beruházásokhoz jelentős növekedési és megtérülési várakozások kapcsolódnak. Ön milyen jelekből ítélné meg, hogy ezek a beruházások tartós gazdasági értéket teremtenek, és hol látja a túlzott várakozások legnagyobb kockázatát?
Bőgel György: A várakozások részben nemzetgazdasági, részben vállalati szinten jelennek meg. Az előbbiek szerint az MI fejlődése és terjedése számottevő GDP növekedést hoz majd, leginkább azért, mert növeli a munka termelékenységét, vagyis az egy munkaóra alatt megtermelt értéket. A kérdés tehát az, hogy mikor látszik meg az MI hatása ezeken a statisztikai hivatalok által mért és publikált mutatókon, vagyis a bruttó nemzeti terméken és a termelékenységen.
Nos, egyelőre nem számolhatunk be figyelemre méltó javulásról, sőt, sajnos kijelenthetjük, hogy korunkban a gazdasági növekedés kifejezetten lassú, egyes országok gyakorlatilag stagnálnak. Ugyanakkor a médiában sok kifejezetten optimista jövendölésről hallhatunk és olvashatunk. Félő, hogy sokan (köztük kifejezetten komoly tudósok is) az MI valóban fantasztikus képességeit látva túlbecsülik a technológia hatását, terjedésének, használatba vételének sebességét.
A múlt tapasztalatai arra tanítanak bennünket, hogy vállalati szinten a változásokhoz idő kell. Az eredményes hasznosításnak számos feltétele van, a beruházások pedig lassan térülnek meg és nem mindenhol. Egyes vállalati eredmények kétségtelenül biztatóak, például az MI eszközöket használó programozók és ügyfélszolgálatosok teljesítménye több helyen valóban látványosan nőtt, más területek viszont le vannak maradva, számukra az MI nem sok hasznot hoz, egyelőre legalábbis. Mindenesetre ahhoz, hogy az adatközpontok építésére jelenleg fordított tőke megtérüljön, az építőknek több billió dolláros éves bevételre lenne szükségük a felhasználóktól, de ennek még csak a kis töredékénél tartanak.
Ki keres az MI-n, és ki fog később?
mivagyunk.hu: Az MI gazdasági értékláncában az infrastruktúra, a modellek és az alkalmazások fejlesztői mellett a technológiát használó vállalatok is részesedést keresnek a megtermelt értékből. Ön szerint hol képződhet tartós nyereség, és mi dönti el, hogy ebből mennyi jut el a felhasználókhoz?
Bőgel György: Ez egy nagyon összetett probléma. Az MI-világ sokszereplős és rétegzett, nevezhetjük akár „MI-kazalnak” is. Úgy tűnik, ebben a kazalban a pénz jelenleg leginkább az MI-infrastruktúra építői felé áramlik, náluk emelkednek a tőzsdei árfolyamok, őket kedvelik a beruházók. Nincs elég chip, nincs elég energia, építkezni kell, nagy a kereslet. A világ sajátos „vasútépítési lázban” ég. Ha az amerikai tőzsdeindexekből kivesszük az MI-cégeket, lefelé tartó trendet látunk az árfolyamokban. Az is látszik, hogy egyes ügyes korai felhasználók (például innovatív szakértői szolgáltatók, pénzintézetek) számára az MI-eszközök szép jövedelmet hoznak, bár nehéz kimutatni, hogy a sikereiket milyen mértékben köszönhetik a technológiának. Úgy gondolom, ha az infrastruktúra kiépül, a pénz a felhasználók felé fordul majd, akik egyre nagyobb részt tudnak majd kihasítani maguknak a megtermelt értékből. Valahogy így történt ez az ezredfordulón is, csak akkor még nem az MI volt a sztár, hanem az internet.
Európa gazdasági mozgástere
mivagyunk.hu: Milyen gazdasági következményekkel járhat, ha az európai vállalatok működése egyre inkább más régiókban fejlesztett MI-modellekre és infrastruktúrára épül? Mely képességek fejlesztésére kellene Európának a saját gazdasági mozgástere megőrzése érdekében összpontosítania?
Bőgel György: Az Európai Unió kétségtelenül le van maradva az MI-versenyben, bár néhány helyen ott van az élmezőnyben. A vén kontinens lemaradásának számos oka van, ezekről régóta vita folyik a politikában, a közéletben és a szakirodalomban. Európának két nagy ellenfele van: az USA és Kína. Két hatalmas ország óriási belső piaccal, rengeteg pénzzel, kiváló egyetemekkel, világklasszis globális cégekkel. Egyes vélemények szerint az EU túlzásokba esett a szabályozásban, miközben a Trump-kormányzatnak láthatóan nincsenek szabályozási aggodalmai, számukra a győzelem a fontos, a piaci dominancia, elsősorban Kína legyőzése.
Úgy gondolom, a modellek fejlesztésében az EU hátránya már behozhatatlan (elég ránézni a befektetési adatokra, a kiépült, illetve most épülő adatközponti kapacitásokra), a felhasználás területén viszont jobbak az esélyei, erre kellene összpontosítania.
Az EU reformjára, megújítására vonatkozóan többféle elképzelés született, nyitott kérdés, hogy ezekből mi fog megvalósulni, és milyen hatásuk lesz a tagországok, illetve egyes fontos szektorok MI-alapú versenyképességére. Reformok, leginkább az integráció elmélyítése nélkül nem sok jóra számíthatunk.
Mire készítsük fel a következő generációt?
mivagyunk.hu: Az oktatás mai döntései a következő évtizedek gazdasági lehetőségeit is alakítják. Milyen tudást és gondolkodási készségeket kellene most előtérbe helyeznünk ahhoz, hogy a következő generáció az MI segítségével önállóan is képes legyen új gazdasági értéket teremteni?
Bőgel György: Az oktatás és az információs technológia kapcsolatát sajátos ellentmondás jellemzi, amit nehéz megmagyarázni. Miközben állandóan azt hallhatjuk és olvashatjuk, hogy a digitális technológia (most leginkább az MI) milyen fejlődést hozhat az oktatásban, azt is láthatjuk, hogy a tanulók tudásával és képességeivel súlyos problémák vannak. A PISA-felmérések például tartós negatív trendet jeleznek az olvasás, a matematika és a természettudományok területén. Látjuk ezt az ellentmondást, de egyelőre nincs meggyőző magyarázatunk rá, ezért azt sem tudjuk, hogy mit is kellene tenni. Tudnunk kellene, hogy milyen tartós változások lesznek a munkaerőpiacon, milyen tudás és milyen képességek iránt mutatkozik majd határozott kereslet, milyen szakmák és foglalkozások tűnnek el, de egylőre e téren is sok a bizonytalanság.
Valószínűnek tartom, hogy a hibrid rendszereké a jövő, vagyis leginkább azt kell megtanulni, hogy miként lehet eredményesen együtt dolgozni a gépekkel és az MI-vel. De hogy milyen MI és milyen gépek lesznek tíz év múlva, amikor a középiskolák mostani első osztályosai végeznek az egyetemeken, azt bizony nehéz megmondani. Mit tudtunk tíz évvel ezelőtt a generatív MI-ről?
Megélhetés és biztonság az MI korában
mivagyunk.hu: Mi az az egy kérdés, amit Ön szerint mindenkinek fel kellene tennie magának az MI korában?
Bőgel György: A „mindenki” nagyon vegyes társaságot takar: vannak benne fiatalok, öregek, gazdagok, szegények, magasan képzettek és írni-olvasni alig tudók. A lehetőségeik és az eszközeik nagyon különbözőek. Egyeseknek nagyon fontos lehet az MI, mások számára teljesen közömbös. A jövőképek a paradicsomi állapotok (kevés munka, biztos alapjövedelem) és a világvége-forgatókönyvek (itt a szingularitás, a gépek elpusztítanak bennünket) szélsőségei között mozognak. Mit lehet erre mondani? Melyik lóra kell tenni? Nyilván mindenki számára fontos, hogy elfogadható színvonalon meg tudjon élni és biztonságban érezze magát. Az alapvető kérdés tehát így szól: mit kell tennem a megélhetésem és a biztonságom érdekében? Azt hiszem, erre a kérdésre kevesen tudnak meggyőző választ adni, inkább sodródnak az árral, vagy bedőlnek valamilyen tetszetős, de megalapozatlan világmagyarázatnak.
Az interjú az AIéjszakája 2026-hoz kapcsolódó sorozatunk része. A rendezvényt november 27-én Veszprémben tartják, a mivagyunk.hu hivatalos médiapartnerségével. A gyűjtőoldalon az előadókkal és szervezőkkel készült további beszélgetéseket is megtalálod.
A vállalati alkalmazás saját költségeinek és eredményeinek mérlegeléséhez kapcsolódik a Megéri az MI-bevezetés? Így számold ki a megtérülést című cikkünk.
