Az autonóm drónok egy telephely ellenőrzésében és a tűzveszély korai felismerésében is szerepet kaphatnak, de a jelzések értelmezése emberi felelősséget kíván. Kristóf Zoltánnal, a Duplitec Kft. szolgáltatásokért felelős szakmérnökével az AIéjszakája előtt arról beszélgettünk, mit lehet automatizálni, mikor kell közbeavatkoznia egy szakembernek, és mitől bízhatnak a rendszerben az érintettek.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benTűzmegelőzés a levegőből
Kristóf Zoltán ipari drónrendszerek és mesterséges intelligenciával támogatott technológiák tervezésével, bevezetésével foglalkozik a Duplitec Kft.-nél. A beszélgetésben egy hulladékkezelő központ számára kidolgozott tűzmegelőzési koncepción keresztül mutatja meg, hogyan kapcsolódhat össze a repülés, az adatgyűjtés és az emberi mérlegelés.
mivagyunk.hu: A drónokról sokaknak még mindig a légifelvételek jutnak eszükbe. Tudna hozni egy konkrét példát a saját munkájából, amely megmutatja, mennyivel többről van ma szó? Mi volt a megoldandó probléma, és mit tett hozzá a drón használata?
Kristóf Zoltán: A drónokról sokaknak még mindig a légifotózás jut eszébe, pedig ma már komplex ipari és biztonságtechnikai rendszerek részeként működnek. Egy számomra különösen érdekes projekt egy Regionális Hulladékkezelő Központ számára kidolgozott autonóm drónalapú tűzmegelőzési és tűzvédelmi koncepció volt. A hulladékkezelő telepeken az egyik legnagyobb kockázat a hulladékhalmokban kialakuló öngyulladás és a gyorsan terjedő tűzeset. Egy ilyen esemény nemcsak jelentős anyagi kárt okozhat, hanem komoly környezeti terheléssel is járhat. A projekt célja ezért az volt, hogy a veszélyes gócpontokat a lehető legkorábban azonosítani lehessen, még a nyílt láng kialakulása előtt. A megoldás középpontjában egy DJI Dock 3 alapú autonóm drónrendszer állt, amely előre meghatározott útvonalakon képes önálló ellenőrző repüléseket végrehajtani. A rendszer hőkamerás érzékelőivel folyamatosan monitorozhatók a hulladékdepóniák hőmérsékleti anomáliái, így a rendellenes melegedések már nagyon korai fázisban felismerhetők. A drón által gyűjtött információk valós időben jutnak el az üzemeltetőkhöz, akik gyorsabban és pontosabban tudnak reagálni a kialakuló veszélyhelyzetekre.
A projekt részeként elkészítettük a teljes telephely háromdimenziós digitális modelljét is, amely segítette az optimális repülési útvonalak, megfigyelési pontok és beavatkozási forgatókönyvek kialakítását. Emellett figyelembe kellett venni a repülésbiztonsági szempontokat is, hiszen a létesítmény egy sportrepülőtér közelében található, ezért a légiközlekedési koordináció kiemelt szerepet kapott a tervezés során. Ez a projekt jól mutatja, hogy a drón ma már nem egyszerűen egy repülő kamera. Sokkal inkább egy intelligens érzékelőplatform, amely képes adatot gyűjteni, kockázatot elemezni és támogatni a gyors operatív döntéshozatalt, a fenntartható és biztonságos működés érdekében.
Mit automatizál a drón, és hol lép be az MI?
mivagyunk.hu: A DJI Dock rendszereknél a drón egy telepített állomásról indulhat el a feladatára, majd oda térhet vissza. Egy ilyen működésben mely feladatokat végzi előre megadott szabályok alapján, és hol kap szerepet a mesterséges intelligencia? Végigvezetne bennünket ezen egy egyszerű, például telephely-ellenőrzési helyzetben?
Kristóf Zoltán: DJI Dock rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy a drónrepülések jelentős része teljesen automatizálható. Egy telephely-ellenőrzési feladat során például előre meghatározhatjuk, hogy a drón naponta többször ugyanazon az útvonalon repüljön végig, meghatározott pontokon készítsen felvételeket, majd visszatérjen a dokkolóállomásra töltésre. Az útvonaltervezés, a fel- és leszállás, az akkumulátor-kezelés, valamint a rutinszerű adatgyűjtés mind előre definiált szabályok alapján történik, emberi beavatkozás nélkül.
A mesterséges intelligencia ott lép be a folyamatba, ahol az összegyűjtött adatok értelmezése és a rendellenességek felismerése válik fontossá. Képzeljük el, hogy egy ipari telephelyen az algoritmusok észlelhetik a jogosulatlan behatolást, egy nyitva maradt kaput vagy akár egy olyan járművet, amely tiltott helyen tartózkodik.
A gyakorlatban a folyamat úgy néz ki, hogy a DJI Dockból felszálló drón végrehajtja a tervezett ellenőrző repülést, miközben nagy felbontású és hőkamerás adatokat gyűjt. Az adatokat valós időben továbbítja a központi rendszerbe, ahol az AI elemzi azokat, összeveti a korábbi állapotokkal, és kiemeli az esetleges eltéréseket. Az üzemeltetőnek így már nem több száz felvételt kell manuálisan átnéznie, hanem csak azokat az eseményeket, amelyeket a rendszer potenciális kockázatként azonosított.
Ez a megközelítés jelentősen növeli a hatékonyságot, csökkenti az emberi hibák lehetőségét, és lehetővé teszi, hogy a szakemberek a valóban fontos eseményekre koncentráljanak. A jövő autonóm drónrendszerei várhatóan egyre nagyobb mértékben építenek majd az AI-alapú elemzésre, így nemcsak adatot gyűjtenek, hanem aktívan támogatják a döntéshozatalt és a megelőző intézkedések meghozatalát is. Gyorsabb, koordináltabb, feladat és megoldás orientáltabb procedúrák jönnek létre ami mindenféleképpen hatékonyság növelő.
A jelzés és a döntés közötti határ
mivagyunk.hu: Egy rendszer jelezhet szokatlan mozgást vagy hőmérsékletet, de a jelzés értelmezése már komoly következményekkel járhat. Az Ön által ismert megoldásoknál hol húzódik az önálló működés határa, és mely ponton kell embernek döntenie? Milyen helyzetben mondaná azt, hogy most nem szabad a gép értékelésére hagyatkozni?
Kristóf Zoltán: Ez az egyik legfontosabb kérdés a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban. A mai rendszerek már rendkívül hatékonyak az adatok feldolgozásában, a mintázatok felismerésében és a rendellenességek kiszűrésében, de a felelősségteljes döntéshozatal továbbra is emberi feladat kell, hogy maradjon. Egy DJI Dock rendszer például képes önállóan végrehajtani egy ellenőrző repülést, felismerni egy szokatlan hőforrást vagy egy nem megszokott mozgást, és erről értesítést küldeni az üzemeltetőnek. A rendszer tehát azt mondja: „itt valami eltér a megszokottól”, de azt már nem mondhatja ki teljes bizonyossággal, hogy tűzeset, műszaki hiba vagy biztonsági incidens történt. Pontosabban kimondhatja azonban a mögötte rejlő bizonyosság hagyhat kétségeket bennünk. A határvonal véleményem szerint ott húzódik, ahol egy döntésnek közvetlen biztonsági, jogi vagy gazdasági következménye van. Egy hulladékkezelő telepen például a drón és az AI jelezheti, hogy egy depóniában a hőmérséklet a megszokott érték fölé emelkedett. Arról azonban már egy szakembernek kell döntenie, hogy szükséges-e azonnali beavatkozás, további ellenőrzés vagy esetleg a tűzoltóság értesítése. Ugyanez igaz egy őrzésvédelmi helyzetben is: a rendszer észlelhet egy mozgó személyt vagy járművet, de annak eldöntése, hogy jogosult belépőről, karbantartóról vagy valódi behatolóról van szó, emberi mérlegelést igényelhet.
Amikor félreérthető a jelzés
Különösen nem hagyatkoznék kizárólag a gépi értékelésre olyan helyzetekben, amelyek ritkák, összetettek vagy jelentős következményekkel járnak. Az AI a korábbi adatokból tanul, ezért egy szokatlan körülményt könnyen félreértelmezhet. Egy hőkamera például rendellenességet jelezhet egy napsütés által felmelegített fémfelület miatt, miközben valójában nincs veszélyhelyzet. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy köd, por vagy erős csapadék hatással van az érzékelők által gyűjtött adatok minőségére.
Éppen ezért én nem a „pilóta nélküli döntéshozatalban”, hanem az úgynevezett „human-in-the-loop”, vagyis ember által felügyelt autonóm működésben látom a jövőt. A mesterséges intelligencia rendkívüli módon felgyorsítja az információk feldolgozását és segít a releváns események kiszűrésében, de a végső felelősséget és döntést továbbra is az embernek kell viselnie. Ez nem a technológia korlátja, hanem a biztonságos és megbízható alkalmazás egyik legfontosabb feltétele. Röviden az AI van értünk és nem fordítva. Ezt mindenféleképpen az elsők között kell tartanunk mint irányelv, még akkor is ha az AI/ML folyamatok rohamléptékben fognak fejlődni a következő időszakban.
Mit kell tudnia annak, aki a drón alatt dolgozik?
mivagyunk.hu: Ugyanaz a drón az üzemeltetőnek segítséget, a megfigyelt embernek viszont aggodalmat is jelenthet. Ön szerint mit kell tudnia egy dolgozónak vagy egy környéken élő embernek ahhoz, hogy megítélhesse, indokolt és elfogadható-e egy ilyen rendszer használata? Az AIéjszakáján milyen példával hozná közel ezt a kérdést a közönséghez?
Kristóf Zoltán: Ez valóban az egyik legérzékenyebb kérdés az autonóm rendszerek elterjedésével kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy egy dolgozónak vagy a környéken élő lakosnak elsősorban három dolgot kell tudnia: mi a rendszer célja, milyen adatokat gyűjt, és ki fér hozzá ezekhez az adatokhoz. Ha ezekre a kérdésekre egyértelmű és átlátható válaszok születnek, akkor a technológia elfogadottsága jelentősen nő. Az emberek általában nem magától a dróntól tartanak, hanem attól, hogy nem tudják, mi történik a háttérben az összegyűjtött információkkal. Azonban az is igaz, hogy a drónok repülő eszközök, a légi balesetek veszélye bármikor fennállhat. Tehát van egy bizonyos jogos félelem attól is, hogy ezek a drón műveletek milyen biztonsági kockázatokkal járnak a személyekre és az anyagi javakra.
Egy jól megtervezett ipari drón rendszer célja nem az emberek megfigyelése, hanem egy konkrét üzemeltetési vagy biztonsági feladat támogatása. Egy hulladékkezelő telepen például a rendszer elsődleges feladata lehet a tűzesetek megelőzése, a hőmérsékleti anomáliák korai felismerése vagy a veszélyes területek ellenőrzése. Ilyenkor a drón nem azért repül, hogy az ott dolgozókat figyelje, hanem azért, hogy időben jelezzen egy potenciális eseményt, amely embereket, környezetet és vagyontárgyakat egyaránt veszélyeztethet.
Átláthatóság és bizalom
Az AIéjszakáján ezt valószínűleg egy hétköznapi példával hoznám közel a közönséghez.
Amikor egy modern autóban használjuk a holttérfigyelő rendszert vagy a sávtartó asszisztenst, senki sem gondolja, hogy az autó megfigyeli a vezetőt. A legtöbben úgy tekintenek rá, mint egy biztonságot növelő eszközre, amely segít elkerülni a hibákat és a baleseteket. Az autonóm drón rendszerek esetében is hasonló szemléletre van szükség.
A kulcskérdés nem az, hogy használunk-e mesterséges intelligenciát vagy drónt, hanem az, hogy milyen célból, milyen szabályok szerint és milyen garanciák mellett tesszük ezt. Ha egy rendszer működése átlátható, az adatkezelés jogszerű, és az emberek pontosan értik, milyen problémát old meg a technológia, akkor a bizalom is sokkal könnyebben kialakul. Szerintem a jövő sikeres drón rendszereit nem kizárólag a műszaki képességeik alapján fogják megítélni, hanem azon is, hogy az üzemeltetők mennyire tudják érthetően és hitelesen elmagyarázni, miért van szükség rájuk. Végső soron a technológia elfogadottságát nem a drón, hanem az átláthatóság és a bizalom dönti el.
Milyen döntéseket bízunk a mesterséges intelligenciára?
mivagyunk.hu: Mi az az egy kérdés, amit Ön szerint mindenkinek fel kellene tennie magának az MI korában?
Kristóf Zoltán: Ha egyetlen kérdést kellene kiemelnem, az nem az lenne, hogy „Mit tud a mesterséges intelligencia?”, hanem az, hogy „Milyen döntéseket vagyok hajlandó rábízni, és melyeket nem?”
A mesterséges intelligencia fejlődése kapcsán sok szó esik arról, hogy mire képes a technológia. Szerintem azonban legalább ennyire fontos kérdés, hogy mi emberek, hogyan akarjuk használni. Egy AI-rendszer ma már képes ajánlásokat tenni, szövegeket írni, képeket elemezni, járműveket vagy akár drónokat irányítani. A valódi kihívás nem az, hogy egyre több feladatot tud automatizálni, hanem az, hogy közben megőrizzük az ítélőképességünket és a felelősségünket.
A munkám során azt látom, hogy a legjobb eredmények ott születnek, ahol az ember és a technológia egymást erősíti. Az AI rendkívül gyorsan elemez adatokat, felismer mintázatokat és támogatja a döntéshozatalt. Az értékek, a felelősség és a következmények mérlegelése továbbra is emberi feladat marad.
Ezért szerintem az MI korának legfontosabb kérdése nem technológiai, hanem emberi kérdés. Hogyan tudjuk úgy használni ezeket az eszközöket, hogy közben ne adjuk át nekik azt a képességet, amely bennünket igazán emberré tesz – a felelős döntés képességét?
Ha erre a kérdésre tudatos választ adunk, akkor a mesterséges intelligencia nem a helyünkre lép, hanem a képességeinket erősíti fel. És talán ez lesz a legfontosabb feladatunk a következő években.
Az interjúalanyról
Kristóf Zoltán a Duplitec Kft. szolgáltatásokért felelős szakmérnöke. Ipari drónrendszerek, autonóm DJI Dock megoldások és mesterséges intelligenciával támogatott technológiák tervezésével és bevezetésével foglalkozik. Ipari és kritikus infrastruktúra-védelmi projektekben dolgozik, különös tekintettel az autonóm repülésre, a távfelügyeletre és az adatvezérelt döntéstámogatásra. Szakterületéhez tartoznak a drónok észlelését, helymeghatározását, azonosítását és elhárítását szolgáló rendszerek is. Emellett a vállalat dróntípusképzéseinek oktatási vezetője.
Az interjú a mivagyunk.hu AIéjszakája 2026-hoz kapcsolódó interjúsorozatának része. A mivagyunk.hu a 2026. november 27-én, Veszprémben megrendezett esemény médiapartnere.
