Egy nyaralós fotó, egy munkahelyi bemutatkozás és egy helyi csoportban hagyott hozzászólás együtt meglepően részletes képet adhat rólunk. Szekrényi Péter Pedrót az AIéjszakája előtt arról kérdeztük, hogyan kapcsolhatók össze a digitális nyomaink, milyen szerepet kap ebben a mesterséges intelligencia, és mit tehetünk a saját biztonságunkért.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benA támadás előtt már feltérképezhetnek bennünket
Szekrényi Péter Pedro digitális transzformációs szakértő, az AmTech Rendszerház tulajdonosa. A 2026. november 27-i veszprémi AIéjszakáján az OSINT – nyílt forrású hírszerzés, azaz mit tudhatnak rólad és hogyan szerezheted vissza a kontrollt című előadásával vesz részt.
mivagyunk.hu: Szoftverfejlesztőként vállalkozások működését segíted, DigitalPedróként pedig a technológia világát hozod közelebb az emberekhez. Mi vezetett ahhoz, hogy azzal is foglalkozz, mennyi mindent árulunk el magunkról az interneten? Volt olyan élményed, amely után más szemmel néztél a saját digitális nyomaidra?
Szekrényi Péter Pedro: Az első ilyen eset után kezdtem komolyabban foglalkozni ezzel. Egyik ügyfelünknél tapasztaltam, hogy olyan „szépen” profilozták a cég vezetőségét a tényleges támadások előtt, hogy ettől lett igazán sikeres a bejuttatott zsarolóvírus.
Pontosan tudták, kit, mikor, hogyan és mivel érdemes támadni ahhoz, hogy működjön a dolog. Az egész pedig csak azzal kezdődött, hogy mindent egy helyre gyűjtöttek a cég néhány fontos emberéről.
mivagyunk.hu: Egy nyaralós fotó, egy munkahelyi bemutatkozás vagy egy nyilvános hozzászólás önmagában ártalmatlannak tűnhet. Egy hétköznapi példán keresztül megmutatnád, hogyan állhat össze ezekből egy idegen számára meglepően részletes kép valakiről? Mit értünk pontosan OSINT, vagyis nyílt forrású hírszerzés alatt?
Szekrényi Péter Pedro: Az OSINT a nyilvánosan elérhető adatok, például posztok, kommentek, képek és munkahelyi információk legális gyűjtése és összekapcsolása. Nem igényel hackelést, pusztán a mozaikdarabkák összerakásából építkezik. Ezt egészíti ki az MI, amelynek segítségével a következő lépésed is előre jelezhető. Ha például kiderül, hogy messzire költözöl, már jönnek is a bútorreklámok.
Képzeljünk el egy hétköznapi helyzetet. A LinkedInen elárulod, hogy szoftverfejlesztő vagy Óbudán, és a beagle kutyáddal jársz dolgozni. Egy helyi Facebook-csoportban megemlíted, hogy a Pacsirtamező utcában laksz. Az Instagramra pedig kiteszel egy repülőtéri fotót azzal, hogy „Két hét Olaszország!”, miközben egy másik kép hátterében a házatok kapuja is látható.
Egy idegen ebből akár egy perc alatt megtudhatja a pontos lakcímedet, ha az utcanevet és a kaput összeveti a Google Street View képeivel. Azt is megtudja, mikor nem vagy otthon, hogy üres a lakás, és a kutya sem őrzi a házat. A személyes részletekből pedig az is kirajzolódik számára, hogyan tévesszen meg. Küldhet személyre szabott átverő e-mailt a céged vagy a társasházad nevében, esetleg a kutyáddal kapcsolatban. A benne szereplő ismerős részletek miatt azonnal bedőlsz neki.
Védekezésként csak utólag posztolj az utazásról, korlátozd a profiljaid láthatóságát, és gondold végig, mit árul el egy komment a többi megosztásoddal együtt.
Az MI által talált kapcsolat is lehet téves
A különböző felületeken megjelenő adatok összekapcsolásakor azt is ellenőrizni kell, hogy valóban ugyanahhoz az emberhez tartoznak-e. Pedro szerint ebben az emberi mérlegelésnek akkor is szerepe marad, ha a kereséshez és a rendszerezéshez már MI-t használunk.
mivagyunk.hu: Te milyen szerepet adsz az MI-nek a nyilvánosan elérhető információk felkutatásában és értelmezésében? Hogyan ellenőrzöd, hogy amit összekapcsol, az valóban ugyanahhoz az emberhez tartozik, és nem egy meggyőzően előadott tévedés?
Szekrényi Péter Pedro: Az MI szupergyors kereső és rendszerező, de önállóan megbízhatatlan elemző. Adatbányászatra használva másodpercek alatt átfésül ezernyi oldalt, fórumot és képet. A minta- és képelemzésben észreveszi az azonos szófordulatokat, vagy beazonosítja a fotón látható helyszínt, vagyis geolokációt végez.
A tévedések és a hallucinációk kiszűréséhez név helyett egyedibb azonosítókat vetünk össze, például e-mail-címeket, felhasználóneveket vagy a profilképek hashkódját. Az idő- és térbeli összefüggéseket is ellenőrizzük. Ha az egyik profil szerint valaki Pesten tanult, míg a másik szerint ugyanakkor Londonban dolgozott, akkor nem ugyanaz az ember.
Emellett triangulációt alkalmazunk, vagyis egy MI által felállított kapcsolatot csak akkor fogadunk el, ha legalább két-három egymástól független forrás is igazolja. Az MI megtalálja a tűt a szénakazalban, de mindig az emberi logikának kell ellenőriznie, hogy a „tű tényleg ahhoz a ruhához” tartozik-e.
Mit tehetünk a digitális lábnyomunk védelméért?
mivagyunk.hu: Az AIéjszakáján arról is beszélsz majd, hogyan szerezhetjük vissza a kontrollt a rólunk elérhető információk felett. Milyen felismerést szeretnél adni a közönségnek, és mi legyen az első konkrét lépés, amit az előadásod után bárki megtehet a saját biztonságáért?
Szekrényi Péter Pedro: Abból kell kiindulnunk, hogy „amit az internetre feltöltesz, az örökre ott is marad”. A kontroll visszaszerzését adatleltárral és a láthatóságunk csökkentésével kezdhetjük.
Korlátozzuk a közösségi oldalakon, például a Facebookon és az Instagramon a posztjaink láthatóságát kizárólag az ismerőseinkre. Amelyik fórumot, webshopot vagy régi közösségi oldalt már nem használjuk, az ottani fiókunkat szüntessük meg.
A különböző helyeken hagyott mozaikdarabok összekapcsolását is megnehezíthetjük. Használjunk eltérő felhasználóneveket és e-mail-címeket. Ha minden platformon ugyanaz a felhasználónevünk, például @janos88, az a legegyszerűbb kapocs a profiljaink között. A megosztások időzítésére és tartalmára is figyeljünk: utazásról, értéktárgyakról és pontos helyszínekről csak utólag posztoljunk.
Eltávolítási kérelmekkel is élhetünk. A GDPR szerinti „elfeledtetéshez való jog” alapján kérhetjük a keresőmotoroktól, például a Google-től, hogy a nevünkre keresve távolítsák el az elavult vagy személyes adatokat tartalmazó találatokat.
Konkrét első lépésként látogass el a haveibeenpwned.com oldalra, és írd be az e-mail-címedet. Ezzel másodpercek alatt kiderül, hogy az e-mail-címed és a hozzá tartozó jelszavad kiszivárgott-e már valaha egy korábbi adatvédelmi incidensben. Ezt követően tudsz intézkedni és jelszót változtatni.
mivagyunk.hu: Mi az az egy kérdés, amit szerinted mindenkinek fel kellene tennie magának az MI korában?
Szekrényi Péter Pedro: Ezt az információt – mielőtt feltöltöm az internetre – tényleg szeretném, hogy mindenki tudja rólam?
Az AIéjszakája további témáit és előadóit az AI Éjszakája 2026 gyűjtőoldalunkon ismerheted meg. A hitelesség és a megtévesztés emberi oldaláról a Bányász Péterrel és Bányász-Váczi Kincső Borókával készült interjúnkban olvashatsz tovább.
