A Magyar Lapkiadók Egyesülete az Európai Bizottsághoz fordult, és átlátható felhasználást, működőképes licencelést, valamint megfelelő díjazást kér az MI-cégek által használt sajtótartalmakért. A beadvány szerint a magyarhoz hasonló kis nyelvi piacokon az eredeti források háttérbe szorulása a sajtó működését és a hazai nyilvánosság minőségét is veszélyeztetheti.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benA magyar lapkiadók az Európai Bizottsághoz fordultak
A Magyar Lapkiadók Egyesülete 2026. szeptember 15-én közölte, hogy benyújtotta álláspontját az Európai Bizottság kulturális és kreatív ágazatokra készülő mesterségesintelligencia-stratégiájához. A július végén megnyitott uniós konzultáció szeptember 11-én zárult.
A készülő stratégia egyik célja, hogy az MI támogassa az emberi alkotómunkát, miközben fennmarad Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége. Az MLE azt szeretné elérni, hogy ebben a folyamatban a sajtókiadók gazdasági érdekei és a szerkesztőségileg ellenőrzött tartalmak értéke is megjelenjen.
A Media1 által ismertetett beadvány öt fő területet emel ki. A szervezet a sajtótartalmak értékének elismerését, tisztességes piaci feltételeket, a szellemi tulajdon hasznosításából származó bevétel lehetőségét, érdemi átláthatóságot és működőképes licencpiacot kér.
Átláthatóság nélkül nincs működő licencpiac
A kiadók csak akkor tudnak tárgyalni egy MI-szolgáltatóval, ha információt kapnak arról, hogyan használja a rendszer a tartalmaikat. Jelenleg sok esetben nehéz megállapítani, hogy egy cikk bekerült-e egy modell tanítóadatai közé, megjelent-e egy kereséssel támogatott válasz forrásaként, vagy közvetlenül hozzájárult-e egy generált összefoglalóhoz.
Ez gazdasági probléma is. A licenceléshez azonosítható felhasználás és ellenőrizhető feltételek kellenek. Ha a kiadó azt sem látja, mikor és milyen módon használták fel a munkáját, kevés esélye marad arra, hogy engedélyről és díjazásról állapodjon meg.
Az MLE már 2023-ban azt javasolta tagjainak, hogy fontolják meg a kereskedelmi célú szöveg- és adatbányászattal szembeni jogfenntartást. A szervezet 2026 júniusában a BBC-t és a Guardiant is magában foglaló SPUR nemzetközi koalícióhoz is csatlakozott, amely a kiadói tartalmak MI-s felhasználásának követhetőbb szabályain dolgozik.
A chatbot válasza elrejtheti az eredeti forrást
Az online sajtó eddigi működésében az olvasó többnyire eljutott arra az oldalra, amely elkészítette a hírt. Ott találkozott a teljes cikkel, a szerző nevével, a forrásokkal és a kiadó hirdetéseivel vagy előfizetési ajánlatával.
A generatív keresők és chatbotok ezt az útvonalat lerövidíthetik. A felhasználó megkapja az összefoglalót a beszélgetőfelületen, és sokszor már nem nyitja meg az eredeti cikket. A kiadó állja az újságírói munka, a szerkesztés és a tényellenőrzés költségét, miközben a figyelem és a bevétel egy része az MI-szolgáltatónál marad.
A konfliktus már bírósági ügyekben és licencmegállapodásokban is megjelent. Korábban a mivagyunk.hu is beszámolt arról, hogy nagy kiadók szerzői jogi pert indítottak a Google ellen a Gemini betanítása miatt.
A magyar nyelvű sajtó különösen sérülékeny
A magyar médiapiac jóval kisebb, mint az angol, a spanyol vagy a német nyelvű piac. Kevesebb olvasóból és szűkebb hirdetési környezetből kell finanszírozni az eredeti újságírói munkát. Már kisebb forgalomvesztés is érezhető hatást gyakorolhat egy hazai szerkesztőség működésére.
A magyar cikkek ráadásul helyi összefüggéseket, intézményi ismereteket és saját nyelvi kultúrát hordoznak. Ha ezek előállítása gazdaságilag egyre nehezebbé válik, az MI-rendszerek számára is kevesebb friss, ellenőrzött magyar forrás marad. A gyengülő tartalmi háttér idővel a magyar nyelvű gépi válaszok minőségén is megjelenhet.
Lipták Tímea, az MLE elnöke szerint a szerkesztőségileg felelős sajtó gazdasági alapjainak meggyengülése a magyar nyelvet, a hazai közéleti párbeszédet és a demokratikus nyilvánosság minőségét is érinti.
A konzultáció még nem jelent új szabályt
Az MLE beadványa önmagában nem hoz létre fizetési kötelezettséget az MI-cégek számára. A konzultáció a készülő európai stratégia előkészítésének része, így most az dől el, milyen problémákat és lehetséges megoldásokat vesz figyelembe az Európai Bizottság.
A kérdés ettől függetlenül már az uniós szerzői jogi felülvizsgálatban is megjelent. A Bizottság 2026 májusában külön visszajelzést kért a generatív MI-hez kapcsolódó licencelési és jogérvényesítési problémákról.
A magyar lapkiadók most egyértelművé tették, milyen irányt várnak Brüsszeltől. Az MI által felhasznált újságírói tartalom mögött szerzők, szerkesztők és kiadók munkája áll. Ennek értékét a chatbot válasza sem tüntetheti el.
