Egy meggyőző MI-válasz ellenőrzéséhez szakmai tudásra és az adatok megértésére is szükség van. Az AIéjszakája előtt dr. Kovács Tamással, a NAV Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatójával a jogászi gondolkodásról, a bírósági döntésekben kirajzolódó mintázatokról és az önálló ítélőképesség megőrzéséről beszélgettünk.
Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-benEgy ítélettől a jogrendszer mintázatáiig
Egy bírósági ítélet egy konkrét ügyről szól. Sok ítélet együtt azonban már a jogrendszer működéséről is mesélhet: visszatérő érvelésekről, meghatározó döntésekről, újra és újra felmerülő vitákról. Az adatok segíthetnek észrevenni ezeket az összefüggéseket. De ki dönti el, hogy amit találtunk, annak valóban jelentősége van? És hogyan változik a szakmai tudás szerepe, amikor a mesterséges intelligencia szinte bármilyen kérdésünkre kész választ ad? A jog, az adattudomány és a hálózatkutatás találkozása mindannyiunkat érintő kérdéshez vezet – hogyan őrizhetjük meg az önálló ítélőképességünket?
A jogi szövegek egymás mellé kerülnek
mivagyunk.hu: Jogászként indult, ma pedig a jog, az adattudomány és a hálózatkutatás találkozásával is foglalkozik. Volt olyan konkrét szakmai élménye vagy felismerése, amely megmutatta, hogy az adatok elemzése a jogászi gondolkodásban is új lehetőségeket nyithat?
dr. Kovács Tamás: Kezdő ügyvédként az egyes ügyeken túl egyre jobban érdekelt, hogyan működik maga a rendszer. Egy ítéletből megismerhetjük egy konkrét döntés indokait, engem viszont az is foglalkoztatott, hogy több döntést egymás mellé téve milyen összefüggések válnak láthatóvá. Mi ismétlődik az érvelésekben? Hol vannak eltérések? Mennyire áll össze mindebből egy követhető gondolkodásmód? Ezért kezdtem saját magam adatokat gyűjteni a bírósági ítéletek indokolásaiból. Szerettem volna jobban megérteni azt, amit egy-egy ügy önmagában nem feltétlenül mutat meg. Ez volt az első felismerés: a jogi szövegek nemcsak külön-külön olvashatók, hanem egymással összevetve is, és ez új kérdésekhez vezethet.
Később olyan hatósági és bírósági döntésekkel is szembesültem, amelyeknél a bizonyítékok téves értékelése komoly következményekkel járt. Ezek az esetek mélyebben is az adatok felé fordították a figyelmemet.
Nagyon is gyakorlati jelentősége van annak, hogy mit tekintünk megbízható információnak, mit hagyunk figyelmen kívül, és milyen következtetést vonunk le abból, ami a rendelkezésünkre áll. Az adóhivatalnál pedig már olyan adatmennyiséggel dolgozunk, amelynél az adattudomány alkalmazása megkerülhetetlen. Ott különösen jól látszik, hogy az adatok feldolgozása és a szakmai értelmezés mennyire egymásra van utalva. Az elemzés megmutathat egy összefüggést, de azt is értenünk kell, hogy ennek az adott jogi helyzetben mi a jelentősége.
Mit mutat meg a bírósági döntések hálózata?
mivagyunk.hu: Kutatásaikban azt is vizsgálják, hogyan hivatkoznak egymásra a bírósági döntések. Egy közérthető példán keresztül megmutatná, milyen összefüggés válhat láthatóvá egy ilyen hálózatban, amelyet az ítéletek egyenkénti olvasásakor könnyen elnéznénk? Mit lehet ebből megtudni, és milyen következtetés lenne már túlzás?
dr. Kovács Tamás: Vegyünk egy elképzelt példát. Elolvasunk néhány, egymástól látszólag távoli ügyben született ítéletet. Mindegyikben találunk hivatkozásokat korábbi döntésekre, de külön-külön olvasva ezeket talán nem tulajdonítunk nekik különösebb jelentőséget.
Amikor azonban hálózatként nézünk a döntésekre, kiderülhet, hogy sok ügy ugyanahhoz a korábbi ítélethez kapcsolódik. Ami olvasás közben egy hivatkozás volt a sok közül, az így fontos kapcsolódási pontként jelenik meg.
Ez segíthet felismerni, mely döntéseknek van meghatározó szerepük a későbbi érvelésekben. A kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, mely ítéletek tekinthetők ilyen értelemben erősnek vagy összetettnek a korlátozott precedens rendszerünkben. Az is izgalmas, hogy mit emel ki fontosként a gépi elemzés, és mit választana ki ugyanebből az anyagból egy jogász. A két nézőpont találkozása új kérdéseket vethet fel.
A sok hivatkozás még nem bizonyítja, hogy egy ítélet helyes
A következtetésekkel ugyanakkor óvatosan kell bánni. Egy sokat hivatkozott ítélet nem pusztán ettől lesz helyes, és nem biztos, hogy az előttünk álló ügyben is ez a legfontosabb döntés. A hivatkozások száma mellett azt is el kell olvasnunk, hogy mire és milyen összefüggésben hivatkoznak. A hálózat segít megtalálni, hová érdemes közelebbről nézni; az értelmezés munkáját nem végzi el helyettünk. Hasonló óvatosságra van szükség akkor is, amikor azt vizsgáljuk, milyen szabályok bevezetését követően jelennek meg tömeges jogviták. Az adatok jelezhetnek egy problémát, de az időbeli egybeesés önmagában még nem magyarázza meg az okát. Jogászként ezért érzem úgy, hogy egy új korszak kezdetén járunk. Olyan eszközöket kapunk, amelyekkel másképp láthatunk rá a jog működésére. Közben azt is meg kell tanulnunk, meddig terjed az, amit ezekkel az eszközökkel valóban állíthatunk.
Amikor az MI éppen azt mondja, amit hallani szeretnénk
mivagyunk.hu: Az AI Filmklubban arról is beszélgetnek majd, mi történik, amikor az emberi gondolkodás torzításait gépekkel próbáljuk kiküszöbölni. Hogyan ismerhetjük fel, hogy az MI segít megkérdőjelezni egy előfeltevésünket, vagy éppen meggyőző magyarázatot ad ahhoz, amit eleve hinni szeretnénk?
dr. Kovács Tamás: Attól, hogy egy válasz meggyőzően hangzik, még nem tudjuk, hogy igaz-e. Különösen nehéz ezt észben tartani akkor, amikor a válasz pontosan egybevág azzal, amit magunk is gondoltunk. Ilyenkor könnyű úgy érezni, hogy megerősítést kaptunk, és nincs szükség további kérdésekre.
Pedig éppen ekkor érdemes megállni. Mire épül ez az állítás? Milyen adat vagy forrás támasztja alá? Van olyan körülmény, amely más következtetéshez vezetne? Mit mondana valaki, aki nem ért egyet velünk?
Az MI-től is kérhetünk ellenérveket, vagy megkérhetjük, hogy mutassa meg egy következtetés gyenge pontjait. Ez segíthet tágítani a gondolkodásunkat. De egy újabb gépi válasz önmagában még nem jelent független ellenőrzést. A forrásokat, az adatokat és az érvelést nekünk is meg kell vizsgálnunk.
Ehhez elengedhetetlen a szaktudás és a tapasztalat. A gép mintázatokból dolgozik, statisztikai összefüggésekre támaszkodik, miközben a kiinduló információ hibás vagy félrevezető is lehet. Elég arra gondolni, milyen nehéz olykor a nyilvánosságban terjedő álhíreket elkülöníteni a megbízható állításoktól.
Egy téves információ attól még nem válik igazzá, hogy rendezett, választékos magyarázatot kapunk hozzá. Az etikai mérlegelés is fontos.
Egy következtetés megítélésénél azt is végig kell gondolnunk, milyen döntést alapozunk rá, kit érint, és milyen következménye lehet a tévedésünknek. A gép vezethet bennünket, de félre is vezethet. A különbség felismeréséhez nem adhatjuk át neki az ellenőrzést is.
Szakmai alapok és adatműveltség
mivagyunk.hu: Előadásának egyik mondata: „Aki nem érti az adatot, az algoritmus (félre)vezeti!” Milyen alapvető tudást kellene ma megszereznie egy joghallgatónak ahhoz, hogy érdemben ellenőrizni tudja az MI válaszait? Mit szeretne, hogy ebből az AIéjszakája más területről érkező látogatói is hazavigyenek?
dr. Kovács Tamás: Először is szükség van biztos szakmai alapokra. Ahhoz, hogy észrevegyük egy válasz hibáját, kell lennie a fejünkben olyan tudásnak, amelyhez viszonyítani tudjuk. Enélkül könnyen ugyanazzal a bizalommal fogadjuk el a pontos és a pontatlan állítást, különösen, ha mindkettő hasonlóan magabiztosan van megfogalmazva. Egy joghallgatónak ezért azt is meg kell tanulnia, hogyan ellenőrizzen egy választ. Valóban létezik a hivatkozott döntés? A teljes szövegében is azt mondja, amit az összefoglaló állít róla? Az adott ügyre is alkalmazható az érvelése? Ezeket a kérdéseket nem lehet megkerülni pusztán azért, mert az információt gyorsan és jól olvasható formában kaptuk meg.
Emellett szükség van alapvető adatműveltségre is. Nem kell mindenkinek adattudóssá válnia, de érdemes értenie, mit jelent egy minta, mi maradhat ki belőle, és miért nem bizonyít oksági kapcsolatot két jelenség együttjárása. Már az is sokat számít, ha valaki felteszi a kérdést: miből született ez a következtetés, és mire nem ad választ? Ez azonban nem csak a jogászokra vonatkozik. A mesterséges intelligenciát használva mindannyian találkozhatunk téves vagy valótlan információkra épülő válaszokkal. Ezek ráadásul nemcsak egy-egy adatot közölnek velünk: azt is befolyásolhatják, hogyan kezdünk gondolkodni egy témáról, mit tartunk fontosnak, és mit nem veszünk észre. Az AIéjszakája látogatóinak azt szeretném átadni, hogy a kritikus gondolkodás a használat része legyen. Ne csak azt nézzük, kaptunk-e választ. Azt is, hogy van-e elég alapunk elfogadni. Néha éppen az a felelős következtetés, hogy még nincs elegendő megbízható információnk.
Milyen tudás marad nélkülözhetetlen?
mivagyunk.hu: Mi az az egy kérdés, amit Ön szerint mindenkinek fel kellene tennie magának az MI korában?
dr. Kovács Tamás: Hogyan képezzem magam, hogy tudásom nélkülözhetetlen maradjon az AI korában?
Ebben számomra a tanulás a lényeg. Érdemes végiggondolnunk, mi az a tudás, amely valóban segít megérteni egy helyzetet, és mi az, amit eddig inkább megszokásból, rutinszerűen végeztünk. Hol van szükség mélyebb szakértelemre? Miben kell fejlődnünk ahhoz, hogy az új eszközöket érdemben tudjuk használni és ellenőrizni? Egy szakember értéke nem merül ki abban, hogy fel tud idézni egy információt. Fel kell ismernie azt is, ha hiányzik egy fontos körülmény, ha rosszul tették fel a kérdést, vagy ha egy elsőre megfelelőnek tűnő válasz az adott helyzetben mégsem használható. Ehhez tudás, tapasztalat és figyelem kell.
Az új eszközök megismerése mellett ezért a saját szakterületünkön is tovább kell mélyülnünk. Minél többet bízunk gépi segítségre, annál fontosabb, hogy legyen önálló mércénk az eredmény megítéléséhez.
A mesterséges intelligencia használata közben könnyű a válaszadás gyorsaságára figyelni. Én azt tartom igazán fontosnak, hogy megmaradjon bennünk az igény a megértésre. Hogy egy kész válasz láttán is fel tudjuk tenni a kérdést: honnan tudom, hogy ez valóban így van?
Az interjú az AIéjszakája 2026-hoz kapcsolódó interjúsorozatunk része.
