Az AIéjszakája 2026 interjúsorozat borítóképe Urbán Katalin nevével, kék háttér előtt két fotellel és narancsszínű asztali lámpával.

Csáth kéziratai az MI korában – könyvtári séta az AIéjszakáján

A Csáth–Kosztolányi család kéziratos hagyatékán keresztül mutatja meg a Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontja, hogyan kapcsolódhat össze az irodalmi örökség megőrzése és a mesterséges intelligencia. Az AIéjszakája könyvtári programjáról, a digitalizálás lehetőségeiről és a hiteles átírás határairól Urbán Katalin főigazgatót kérdeztük.

Állítsd be a mivagyunk.hu-t kedvenc forrásként a Google-ben

Az AIéjszakája a könyvtár ajtaját is kinyitja

Egy nyomtatott könyv olvasójaként általában a szöveg kiadott változatával találkozunk. A kéziratban az odáig vezető munka nyomai is megmaradnak. Javítások, változtatások, a kézírás sajátosságai. A papír és a tinta állapota közben arról is árulkodik, mennyire sérülékeny az a hordozó, amelyre ezeket a gondolatokat egykor lejegyezték.

Az AIéjszakája „Kéziratos irodalmi hagyatékok digitalizálása” című programja ebbe a világba enged bepillantást. Az egyetemi könyvtár munkatársai vezetett sétán mutatják be a muzeális különgyűjteményt és a digitalizáló műhelyt. A Csáth–Kosztolányi család hagyatéka adja a konkrét példát ahhoz, hogy a látogatók megismerjék a sérült, hiányos kéziratok feldolgozásának nehézségeit és a technológiai segítség lehetőségeit.

Itt a digitalizálás tétje egészen kézzelfogható. Ha a papír pusztulásával betűk vagy szavak vesznek el, különösen fontossá válik, mi olvasható ki még az eredetiből, és mit lehet más, ellenőrizhető szövegváltozat alapján helyreállítani. Egy meggyőzően hangzó kiegészítés önmagában kevés, az átírásnak a dokumentumhoz kell hűnek maradnia.

Urbán Katalin válaszaiból az is kiderül, hogy az új technológia bevezetése a műhelyben még kísérleti fázisban van. A programon könyvtáros és levéltáros szakember mutatja be a Transkribus és a Regestum alkalmazásokat. A beszélgetésben pedig arról is szó esik, hol húzódik a szakmai határ a kézirat megfejtése és a hiányok kitalálása között.

Mit mutat meg az eredeti kézirat?

mivagyunk.hu: A könyvtár különgyűjteményében a Csáth–Kosztolányi család kéziratos hagyatékának egy részét is őrzik. Melyik dokumentumot mutatná meg először annak, aki még sosem járt ilyen gyűjteményben? Miért éppen azt, és mit árul el az eredeti kézirat, amit egy nyomtatott szövegből nem tudnánk meg?

Urbán Katalin: Csáth Géza orvosi feljegyzéseinek néhány kéziratos oldalát – ez a mű később az Egy elmebeteg nő naplója címen vált ismertté, bár ezt a címet nem a szerző adta. Néhány kéziratos oldal (fólió) megtekintése egyrészt sokat elárul a korról, a kézírás, a tinta, a papír jellege és állapota, de még mérete alapján is. Másrészt pedig végigkövethetők a kéziratokon az író változtatásai, amelyeket a végső, kiadott szövegváltozattal összevetve sajátos bepillantást nyerünk az alkotói folyamatba.

A savasodó papírtól a digitális szövegig

mivagyunk.hu: Mi történik egy nehezen olvasható kézirattal a digitalizáló műhelyben, amíg a lefényképezett vagy beszkennelt lapból kereshető, értelmezhető szöveg lesz? Egy konkrét példán keresztül megmutatná, hol segíthet ebben az MI, és Önöknél mi működik már a gyakorlatban, illetve mi van még kísérleti szakaszban?

Urbán Katalin: Az említett Csáth-kéziratok egy része erősen savasodó papírlapokon található. Így néhány sor elejéről már hiányoznak betűk, vagy akár teljes szavak is. Ha ez egy már közölt (nyomtatásban megjelent) szöveg kézirata, a helyzet egyszerűbb, hiszen annak alapján kiegészíthető a digitális változat. Ha azonban ismeretlen, korábban nem közölt szövegről van szó, akkor külső segítséget kell igénybe venni, ha a digitalizálásnak célja a szöveg helyreállítása is.

Ma már léteznek olyan alkalmazások, amelyek az AI segítségével egészítenek ki vagy írnak át olvashatóvá régi kézírásos szövegeket. A régi kéziratok mesterséges intelligenciával történő helyreállítása két fő területre osztható. A szöveg felismerésére és átírására (paleográfia/OCR), valamint magának a dokumentumképnek vagy fotónak a vizuális javítására.

A magyar költők és írók kéziratait, kézírás mintáit és hagyatékát elsősorban közgyűjtemények és digitális archívumok őrzik és teszik elérhetővé. Például a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisai, a Digitális Irodalmi Akadémia, vagy a Hungaricana.

Az AI éjszakáján a látogatók vezetett sétán tekinthetik meg a muzeális könyvtári különgyűjteményt és a modern digitalizáló műhelyünket, ahol az új technológia bevezetése kísérleti fázisban van.

A hiányzó tartalmat nem találhatjuk ki

mivagyunk.hu: Egy elmosódott szó vagy hiányzó mondatrész esetén az MI adhat olyan javaslatot, amely jól hangzik, de nem igazolható az eredetiből. Hogyan lehet ezt felismerni és ellenőrizni? Hol húzná meg a határt a szöveg megfejtése és a hiányzó tartalom kitalálása között?

Urbán Katalin: Örökségvédelmi szakemberként célunk és feladatunk ebben az esetben csak a régi kézírásos anyagok pontos átírása lehet, ehhez keresünk minél fejlettebb technikai támogató eszközöket, de soha nem „költhetünk hozzá” vagy találhatunk ki tartalmakat a hiátusok helyére.

Könyvtári séta és új technológiák

mivagyunk.hu: Az AIéjszakáján a látogatók a muzeális különgyűjteménybe és a digitalizáló műhely munkájába is bepillanthatnak. Mit láthatnak vagy próbálhatnak ki, ami közel hozza számukra ezt a munkát? Milyen felismerést szeretne, hogy hazavigyenek a könyvtár és az MI kapcsolatáról?

Urbán Katalin: A könyvtári sétán a látogatók néhány konkrét példa segítségével megismerhetik a Transkribus és a Regestum alkalmazásokat – ezeket könyvtáros és levéltáros szakember mutatja be. Üzenetünk mindenképpen az, hogy a mai modern közgyűjtemények: a könyvtárak, levéltárak és múzeumok sok szakmai feladatuk során hasznosíthatják jó eredménnyel a mesterséges intelligenciát a digitalizálás, a kulturális örökségvédelem és a szaktájékoztatás területén.

Az ötödik kérdés

mivagyunk.hu: Mi az az egy kérdés, amit Ön szerint mindenkinek fel kellene tennie magának az MI korában?

Urbán Katalin: Mit kezdünk azzal a hatalmas, szintetizált és befogadható formában kommunikált tudásanyaggal, amit kérésünkre az MI néhány másodperc alatt a számítógépünk képernyőjén vagy a telefonunkon elénk tesz?

Irodalmi örökség és mai felelősség

A könyvtári program az AIéjszakája egyik nagyon is hétköznapi következményekkel járó témáját teszi megfoghatóvá: hogyan bánunk azzal a tudással, amelyet technológiai eszközökkel teszünk hozzáférhetővé? Egy kézirat átírásakor minden olvashatóvá tett szó érték, de ugyanilyen fontos annak felismerése is, ha valamit már nem lehet biztosan megállapítani. A hiány megőrzése ilyenkor a dokumentum hitelességéhez tartozik.

A különgyűjtemény és a digitalizáló műhely bemutatása lehetőséget ad arra, hogy ezt a munkát az eredeti dokumentumok felől értsük meg. A látogatók megismerhetik, milyen feladatokban keresnek segítséget a közgyűjteményi szakemberek az MI-ben, és milyen felelősség marad náluk az eszközök használata mellett is.

Az interjú az AIéjszakájához kapcsolódó sorozatunk része. A mivagyunk.hu az esemény médiapartnere; további interjúinkat és kapcsolódó cikkeinket az AIéjszakája gyűjtőoldalán találod.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük